Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 5. szám - Az Unio alkotmánya. 1. [r.]

344 MAGYAR JOGÁSZEGYLET. maticze egyenlően lehetett alkalmazni. így jött létre az a balhit, hogy az individualizmus a magánjog lényegéhez tartozik; s igy hiszik még ma is, hogy a mi a magánjogban az egyén szabad rendelkezésének korlátja, az közjog. Az előadó fejtegetése hallgatag filippika mindé tévedésekkel szemben; s ebben áll a nagy érdeme. Conclusiói csak ama követelmény alapján érthetők meg, hogy a magánjognak épugy, mint minden más jogi szaknak, szocziálisnak kell lennie, a helyes társadalmi egyensulyhelyzet megteremtése, megerősítése felé kell igyekeznie. Eszközül ehhez a birói cognitió felszabadítását ajánlja inkább, mint a törvényhozói közbelépést, mert utóbbi a mult társadalmi felfogás alapján áll, mig a bíró inkább képes érvényre juttatni a jövő etikájának kialakulófélben levő tételeit. Teljes mértékben helyeseljük ezt az álláspontot; s utalnunk kell arra, hogy az tökéletes harmóniában áll azzal, a melyet a bírónak a joghoz való viszonya kérdésében képviseltünk. A két probléma elválhatatlanul egybe van forrva: ha a birót a fennálló joghoz lehetne kötni, ugy nem szerezhetne érvényt a társadalmi felfogás haladásának; s hogy ennek érvényt szerezhessen: nem szabad őt mereven a fennálló jognak alárendelni. Annál kevésbbé: mert ez a vinculatio csak kísérlet marad; az igazságos biró csak az igazsághoz, de nem a joghoz érzi magát kötve.* Tételei illusztrálására foglalkozik előadó többek közt a kartelleknek és trustöknek most annyira élőtérben álló kérdésével is, s helyesli bíróságaink amaz állásfoglalását, mely a kartellszerződéseket «ob turpem causam» érvényteleneknek tekinti, mert a szabad verseny kizárását és az árak emelése utján a fogyasztóközönség megkárosítását czélozzák. Mi e pontban sem előadóval, sem birói praxisunkkal nem érthetünk teljesen egyet. És pedig különösen két ellenvetésünk van. Az egyik az, hogy bíróságaink a kartellszerződés érvénytelenségét arra a subjectiv momentumra alapítják, hogy benne a közönség megkárosítására irányuló szándék lelhető fel, s közömbösnek tekintik, vajon ez a károsodás tényleg beállt vagy beállhatott-e. Ez túlzás: mert az oly szándék, mely a károsító eredmény előidézésére alkalmatlan, a közönség szempontjából nem ártalmas, tehát nem foglal magában «turpis causá»-t. Az érvénytelenítés ténybeli előfeltételei közé tartozik tehát, s az érvénytelenítő perben bizonyítandó, hogy a kartell csakugyan megkárosította a közönséget, vagy megkárosította volna, ha életbe lépett volna. S ez átvezet második ellenvetésünkhöz: túlzás az az állítás, hogy minden kartellszerződés megkárosítja a publikumot. Még minden áremelő kartellről sem lehet ezt elmondani. Hátha annak czélja csak valamely áldatlan versenyharcz megszüntetése, mely az egész gazdasági életet krízissel fenyegeti ? Hátha továbbfeldolgozó iparosok kénytelenek gyártmányaik árát felemelni, * V. ö. e részben: Jogállam IQOÓ. évi I. lüz. 57. s k. 11.; Balog Arnold: Törvény és biró cz. jogászegyleti előadását és ily czimii könyve bevezető értekezését; Pollák lllcs, Wittmann Ernő, Ládav István és mások közleményeit a jogi szaklapokban.