Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 5. szám - Az Unio alkotmánya. 1. [r.]

AZ UNIÓ ALKOTMÁNYA. két háza dönti el. Ha pedig a congressus két háza nincs egy értelemben az eldöntést illetőleg, akkor az illető államból adott szavazatok nem jönnek számitásba. Az elnököt hivataloskodásának tartama alatt el lehet mozdítani, de csak ugy, ha a képviselőház vád alá helyezi és a senatus 73-ad többséggel elitéli. Az elitélés jogi következménye az, hogy elnöki hivatalát elveszti s a magán és büntetőjogi felelőssége érintetlenül marad. Johnson elnök az egyetlen, a kit vád alá helyeztek. Az ítélethozatalnál a senatusban 3 5 szavazat volt az elitélés mellett, i9*pedig ellene, minthogy tehát nem volt meg a teljes 2 3-ad többség, az elnök felmentétett. Ha az elnök elmozdittatik, meghal vagy lemond, az alelnök lép helyébe a mandátum még hátra levő idejére; ha az alelnököt éri. ugyanilyen sors, akkor az államtitkár (secretary of state) és utána a többi közigazgatási főhivatalnok következik rangsorjuk rendjében. Eddig öt elhalálozott elnök (Harrison, Taylor, Lincoln, Garfield, Mc. Kinley) helyébe lépett az alelnök. Az alkotmány nem szab határt annak, hogy az elnököt ismételten többször is meg ne lehessen választani. A gyakorlat az, hogy kétszernél többször soha sem választanak meg valakit elnökké. A kétszer egymásután való megválasztás is nagyon kivételes. Washington, Jeíferson, Madison, Monroe, Jackson, Lincoln és Grant mindannyian kétszer kerültek ki győztesen az elnökválasztási küzdelemből. II. Az elnök jogai és kötelességei a következők: A szövetség hadseregének és tengerészetének, valamint az egyes államok honvédségének (militia) vezetése, ha ezek az Egyesült-Államok szolgálatára behivatnak. Szerződések kötése, azonban a senatus jóváhagyása mellett; követek, konsulok, a szövetségi legfőbb biróság biráinak, valamint más szövetségi magas hivatalnokoknak kinevezése, azonban a senatus jóváhagyása mellett. Az Unió ellen elkövetett büntetendő cselekményekre nézve a kegyelmezési jog gyakorlása. 22*