Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 4. szám - Ujabb kereskedelmijogi irodalom. "Magyar czégjog." Irta: dr. Vályi Sándor. (Kiadja a Franklin-Társulat ; ára fűzve 16 K, vászonkötésben 18 K - "Könyvvitel és mérleg, tekintettel a fönnálló és létesítendő jogszabályokra." Irta : Zsengeri Manó. (Kiadj

IRODALOM. csak a köteles rész ne szenvedjen sérelmet. Itt tehát a betudás nem fontos, tudomány szempontjából nem is érdekes. Reméljük, hogy jóindulatú figyelmeztetéseink megtermik gyümölcsüket a munka előnyére a harmadik kiadásban. Dr. Katona Mór. Ujabb kereskedelmijogi irodalom. «Magyar czégjog.» Irta : dr. Vályi Sándor. (Kiadja a "Franklin-Társulat ; ára fűzve 16 K, vászonkötésben 18 K.) — "Könyvvitel és mérleg, tekintettel a fönnálló és létesitendő jogszabályokra.") Irta : Zsengeii Manó. (Kiadja Lampel R.; ára 10 K.) Annak a tág területnek, melyet kereskedelmi törvényünk szakaszai körülhatárolnak, csak itt-ott akadnak egyes részei, melyek intenzivebb müvelésre és monografikus feldolgozásra találnak. Kivált az ügyletekről szóló fejezet különös része az, a mely már taglalásánál fogva alkalmat adott ezekhez az egyes ügyletekhez kapcsolódó jogszabályok rendszeres tárgyalására. Törvényünk első része ellenben, mely a kereskedők és kereskedelmi társaságok jogát tartalmazza, legújabb időkig nem vonta magára a kellő figyelmet: részvénytársasági jogunk még mai napig sincs önálló monográfiában összefoglalva, ez anyag német irodalma már egész könyvtárt tesz ki, a czégjog és a könyvviteli jog feldolgozását pedig a két fent idézett, legújabban megjelent munka nyújtja legelőször. Mindkettő közös vonása, hogy a kereskedelmi jog egészéből ilyeténmódon kihasított anyagot behatóan, összes vonatkozásaival tárgyalják és így törvényünk ama részeit is belevonják fe'dolgozásukba, melyek szorosan véve tárgyukhoz nem tartoznak. így pl. Vályi czégjoga, mely a kettő közül jogászi szempontból kétségtelenül értékesebb munka, szól a kereskedelmi könyvekről, az egész társasági jogról, a biztosító vállalatokról, a külföldi és osztrák részvénytársaságokról és szövetkezetekről, tehát a kereskedelmi törvénynek nem kevesebb, mint i—257 §§-róI. Viszont Zsengén könyve ugyancsak kiterjed a részvénytársasági jog főbb határozataira, de e mellett gyakorlati, könyvviteli részeket is tartalmaz. Ez a tárgyalási mód nem is eshetik kifogás alá, mert monografikus szempontból csoportosítja a törvény anyagát. Nem szabad azonban ennek a tulajdonképeni tárgy elhanyagolására vezetnie és az utalások és hivatkozások még nem pótolhatják az illető joganyagba beható alapos fejtegetéseket. Ebből a szempontból is csak dicsérettel emlékezhetünk meg \ályi czégjogáról, mely nem csupán a kereskedelmi czégjog alaki és anyagi szabályait nyújtja az idevágó törvények és rendeletek idézésével és rendszerbe foglalásával, hanem felhasználva kereskedelmi törvényszékünk joggyakorlatát és irodalmunk eddigi eredményeit, több kérdést nemcsak mint gyakorlati útmutató, hanem mint tudományos kézikönyv is felvetni és megoldani igyekszik. így első részében körülírja a czégbiztos hatáskörét