Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 2. szám - A jogi személy magyarázata. 2. [r.]

90 Dí SCHWARZ GUSZTÁV dósul és elismerésre talál: ez kezdete volna egy olyan felfo­gásnak, mely az egyes közigazgatási ágak czéljaira szolgáló va­gyonokat is külön-külön vagyonoknak ismerné el. Ennek a következménye az volna, hogy pl. az egyik vagyon képvisele­tében a másik ellen perelni lehetne, a másikkal szerződéseket lehetne kötni stb. Ezeket a következményeket tudtommal hazai joggyakorlatunk nem vonja le. De a mennyiben czélszerünek találná és levonná, ezzel e külön-külön közigazgatási vagyonok is el lennének ismerve. Hogy a gyakorlati élet mily ösztönszerűleg találja meg a helyes utat és mennyire nem köti magát az elmélet hamis constructióihoz, arra — mellesleg mondva — a «katonai kincstár» példája tanul­ságos. A közös hadsereg czéljaira szolgáló ingatlanok nálunk a «katonai kincstára javára vannak telekkönyvezve. Mi ez a ((ka­tonai kincstár» ? A «kincstár» az «államot» mint vagyonjogi alanyt akarja jelenteni. Ámde az osztrák-magyar monarchia nem «állam» és ezért helyesen «osztrák-magyar fiscus» sincs, valamint nincs en­nélfogva osztrák-magyar «katonai fiscus»> sem. Ha igaz volna tehát, hogy a telekkönyvben az ingatlanokat az ő tulajdonos alanyaik szerint» registrálják, akkor azok a «katonai kincs­tári) javára való bekebelezések mind érvénytelenek volnának, mert az osztrák-magyar monarchia, osztrák-magyar kincstár, osztrák-magyar katonai kincstár nem jogalany. Ámde valóság­ban a «katonai kincstár» javára bekebelezett vagyon nem a jogalany, hanem a vagyonczél szempontjából való bekebelezés: az ilyen ingatlan, mint a monarchia közös katonai czéljaira szolgáló czélvagyon van telekkönyvezve. 4. Vannak jogok, melyek a kö^has-ndlat c~éljára szolgál­nak: a nyilvános folyóparton, tengerparton, közutakon, tereken stb. való közhasználati jogok. Hires vitakérdés, hogy a köz­használatban álló dolgokon az államnak (a következőkben csak államról szólok, noha ugyanez a községekre és egyéb köztes­tületekre is áll, gondoljunk pl. a templomépületen fennálló köz­használati jogra) tulajdonjoga van-e, vagy nincs? Pedig akár

Next

/
Oldalképek
Tartalom