Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Az uj osztrák törvényjavaslatok

8o KÜLFÖLDI JOGÉLET. Ujabb törvényhozási példákat követve a javaslat ismét lehetővé akarja tenni, hogy a csődnyitást megelőzni szokott hitelezői tárgyalások a biróság vezetése alá s a nyilvánosság elé vonassanak — az adós személye és vagyona elleni kényszerrendszabályok lehető elkerülésével; a mi által az adós existentiájának tönkretétele és a tömegnek a hitelezőkre is hátrányos tetemes költségekkel terhelése megelőzhető. A javaslat rendelkezései rövid kivonatban a következő: Minden kereskedői módon, különösen kereskedelmi könyvek vezetése mellett iparszerüen űzött vállalat tulajdonosa (tehát nemcsak a bejegyzett kereskedő) bekövetkezett vagy fenyegető fizetésképtelensége esetén a biróság előtt hitelezőinek egybehivását indítványba hozhat]a. Ez alkalommal két utolsó évi mérlegét be kell mutatnia, egyességi ajánlatát meg kell jelölnie (ez 30%-os quótánál csekélyebb nem lehet) s igazolnia mérlege által, vagy egyébként biztosítania, hogy egyességi ajánlatának eleget tehet. A hitelezők egybehivása hirdetmény által — tárgyalási határnap kitűzésével történik — s az adós ügyletei tekintetében a csődnyitás hatályával bir. (Zárlati intézkedések, tömeggondnok-kirendelés elmarad.) A passzívák negyedét repraesentáló hitelezők követelhetik, hogy a közadós levezetésébe megbizottuk által betekintést nyerjenek. A határnapon a közadóstól az eskü letétele követelhető. A tárgyalás elhalasztása, csak a hitelezők minősitett többségének beleegyezésével foglalhat helyet s ilyenkor a hitelezők a közadós üzletvezetésének bizalmi férfiú által leendő felügyeletét indítványozhatják. A kényszeregyezség akkor jön létre, ha ahhoz az összes szavazattal bíró hitelezők követelésének 3;4 részét képviselő hitelezők hozzájárulnak. Ha a quóta 40%-ot el nem ér, a megjeleni szavazat-jogosult hitelezők 3/4 többsége kívántatik s az, hogy követelésük az összes követelések ?Ao ét kitegye. A csődnyitás elmarad, ha az összes hitelezők követeléseinek 4/5-ét kitevő követelés hitelezői részéről halasztás (moratórium) engedélyeztetett. III. A\ automobilok által okozott károkért való felelősségről szóló törvényjavaslat rendelkezései a következők : Az automobil tulajdonosa (vagy tulajdonosai, vagy az, kinek üzemébe átengedtetek) az automobil vezetőjével egyetemlegesen felel az automobil üzeme által okozott halálért, testi sérülésért, vagy vagyoni kárért s a feleli", sség alól csakis akkor s oly mértékben szabadul, a mennyiben bizonyítja, hogy a károkozó esemény elháríthatatlan véletlen, vagy harmadik személy vétkessége (saját alkalmazottaiért feltétlenül szavatol) vagy a károsult hibája által okoztatott. Az elháríthatatlan véletlenre való hivatkozás ki van %árva, ha a károsító esemény az automobil állapotára, működésének kimaradására vagy hiányosságára, végül előirásellenes vagy szakszerűtlen vezetésére vagy kezelésére vezethető vissza.