Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Tanulmányok az angol magánjog köréből. 4. r.

8o6 KÜLFÖLDI JOGÉLET. csak arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy van az eseteknek egész csoportja, melyekben bíróságaink az undue influence elvét honorálják, midőn bizonyos egyezségeket tekintetbe nem vesznek. A munkás baleset folytán megindított kártérítési per esetére gondolok, illetőleg arra az okiratra, melyet a munkaadó a munkással aláírat akkor, midőn a baleset után a munkásnak valamely nem megfelelő kártérítési összeget kifizet és a mely okiratban a munkás «minden őt megillető kártérítési jog teljes kielégítését» elismeri. Köztudamásu dolog, hogy bíróságaink az ilyfajta nyugtákat tekintetbe nem veszik, s a nyugta szövege ellenére megítélnek ujabb és nagyobb kártérítést. Köztudomású dolog ez, hiszen ügyvédek társaságában az ember ezt az öntudatlanul formulázott jogtételt gyakran hallja és némely kevéssé türelmes járásbiró a nyugta idézett szövegének olvasására, illetőleg e szövegre támaszkodó érvelésre vállvonogatással feiel. Mondom, öntudatlanul formulázódott meg az a jogtétel gyakorlatunkban, mert ha feltennők az «ügyvédekhez* vagy akár a «vállvonogató ur»-hoz azt a kérdést, miért tekinti az említett kikötést mindig, ha a fizetett kárösszeg elégtelen, semmisnek, nem igen tudna felelni, mert egyszer a tévedés, máskor a tévesztés és gyakran fenyegetés a tekintetbe nem vételnek bevallott indoka. A valódi indok pedig nem ez a kihirdettetett — gyakran igen gyenge dogmatikus érvelés — hanem a valódi indok a biráinkban öntudatlanul élő méltányossági érzet, mely azt sugallja, hogy «ezen a munkáson segíteni kell». A valódi indok az, hogy a gyáros illetlen befolyást gyakorolt munkására. Láttuk tehát, hogy a különbség az angol jog és a íranczia, illetőleg a magyar jog között az, hogy mig az angol ismer egy tágan értelmezhető kevéssé praecizirozott szabályt, mely szerint az « Undue influence» folytán létrejött ügyletek semmisek, addig ugy a franczia, mint a magyar jog csak kivételes esetekben ismerik el nyíltan az illetlen befolyást megtámadási okként és a hol ismerik, ott mindig egy igen élesen körvonalazott, igen szabatos szabályt állítanak fel. De e nagy különbséget az angol és a contincntalis jogok közt mittigálja az a körülmény, hogy a bírák azokban az esetekben, hol az angol bíró undue influencet észlelne, rendszerint szintén megsemmisítik a szerződést, megsemmisítik olyképen, hogy vagy a tényállás kissé önkényes formulázása, vagy más jogtétel önkényes kiterjesztése által az illetlen befolyást tévesztésnek, csalásnak stb. minősítik. Annál könnyebben lehet igy cselekedniök, mert hiszen mindezek a fogalmak tévedés, tévesztés, kényszer, illetlen befolyás, stb., mint azt az angoi Equity jog művelői a «fraud»ra vonatkozó fejtegetéseikkel kimutatták, egy anyának gyermekei és pedig ikrek . . . Ikrek, kiket nagy hasonlatosságaik -olytán az életben alig lehet egymástól megkülönböztetni. Francziaországható arra, hogy az ügyletekben tájékozatlan személyek rászedése, kizsákmányolása czéloztatott és ily esetben a követelést meg nem itéli (Félegyházi «A budapesti tőzsde könyve II. k. 68. l.J.