Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Tanulmányok az angol magánjog köréből. 4. r.

8o4 KÜLFÖLDI JOGÉLET. ember kötött, ha a másik félnek az elmebetegségről tudomása volt (Dt. r. f. 14. k. 152.). Íme az Undue influence legtisztább esete, az egyik épeszű fél ráveszi a másik felet, a kiről tudja, hogy vele szemben kedvezőtlen helyzetben van, mert gyengeelméjü, beteg stb., hogy vele szerződjék. A s^eijődésl bíróságaink megsemmisítik! De nem Undue influence czimén, hanem azért, mert az egyik fél akaratnyilatkozata hibás ! De az angol jogban Undue' influencenek minősítenék a következő esetet is: Felperes nyilván nagy értékű vagyonát csekély összegért és haláláig járó ebédért és vacsoráért valamely rokonára ruházza, majd a szerződés megsemmisítését kéri «csábítás és rábeszélést) czimén és mert lázas állapotban lévén, «szabad elhatározási képességével nem rendelkezett"). A bíróság kényszert nem lát ugyan fennforogni, hanem megsemmisíti a szerződést, mert lázas betegségben szenvedett és igy akaratáról szabadon nem rendelkezhetett, Érdekes, hogy a lázas betegség alig van bizonyítva, mégis a törvényszék és a Curia megállapítja, utóbbi megállapítja a kir. táblával szemben, de ugy látszik, a törvényszéket s a Curiát nemcsak a «lázas betegség, mely három nap múlva lett constatálva» vezette a megsemmisítésnél, nemcsak a lázas betegség volt oka a megsemmisítésnek, melyet négy jelenlevő tanú vallomása közt csak egynek ingadozó vallomása igazolt (Dt. U. f. 22. k. 44. sz.) és alaposan feltehető, hogy az itélet, más lett volna, ha felperes nem valószinüsitette volna a rábeszélést, illetőleg nem bizonyította volna az ellenérték csekélységét. Mellőzve már most a Smithnél említett második esetet, t. i. a részeg ember szerződéseit, melyre nézve ugy a hazai, mint a franczia jog a fentiekkel teljesen hasonló döntéseket tartalmaz és mellőzve az Equity jogban könynyelmüségük folytán mindig igen védett matrózok szerződéseit, miután ez a néposztály — sajnos — nálunk alig játszik szerepet. Térjünk át azokra a szerződésekre, melyekre dr. Králik ur ugy látom különös súlyt helyez, azokra az ügyletekre, melyeket egymással bizalmi viszonyban álló felek kötöttek. II. Idetartoznak az angol jog szerint a szülő és gyermek, orvos és patiens, ügyvéd és cliens stb. szerződései, és pedig hivatkozik dr. Králik arra a jogszabályra, mely szerint, ha az orvos patiensével szerződést köt, ugy a szerződés megkötésénél, ha az akármi részben is a patiens életétől függ, nem szabad az orvosnak megtartani semmi tudást, mely a patiens életére vonatkozik. Hivatkozik továbbá arra, hogy azok a szerződések, melyeket az atya nagykorú gyermekével közvetlenül annak nagykorúsága után köt, illetlen befolyás alapján megsemmisíthetők. Hasonló esetekben a franczia birák következőképen ítéltek: A Chambres des Requetes kimondotta, hogy az a szerződés, a melynél fogva az örökösök túlságos díjazást ígértek oly egyénnek, ki nekik az örökségüket megszerzi, semmis, ha az illető egyén jobb tudomása ellenére elhitette velük, hogy az örökség megszerzése nagy nehézségbe ütkö-