Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1905-ben

BÍRÓI GYAKORLAT. 701 A megtartási jog kérdésében a Curia a non bis in idem elvét hangsúlyozza midőn kijelenti, hogy ha a hitelező a megtartási jog érvényesítése iránt keresetet indított.1 ugy ezzel egy időben, de ettől függetlenül más keresettel, más bíróság előtt követelésének megfizetése iránt pert nem indíthat, hanem csakis a követelés ki nem egyenlített részének megfizetését követelheti (C. 1905. márcz. 17. 887,904. Jogt. D. IV. f. I. k. 283. sz.). A vételi ügylet főbb szabályai tekintetében a gyakorlat már némileg megállapodott és a döntvénygyüjteményekben, folyóiratokban tömegesen megjelenő határozatok nagyobbára már csak az eddigieket ismétlik. A rögtöni megvizsgálás és haladéktalan értesités kötelessége a vevőt akkor is terheli, ha a megvett árut mindjárt tovább eladta; ha tehát az átvétel az uj vevő részéről történik: ebben az esetben is az eredeti vevőnek érdekében és kötelességében áll a kellő időben történendő vizsgálatról és haladéktalan értesítésről gondoskodni. (C. 190^. ápr. =;.-én 717 904. G. F. 4<'!_. sz.) A minőségi kifogás záros határidejére és a kifogásolási jog elévülésére eladó nem hivatkozhatik akkor, hogyha részéről magánjogi csalás forog fen. A Bpesti T. 1905. márcz. 17-diki II. G. 8. sz. határozatában helyesen kifejti, hogy a magánjogi csalás tényálladékához sem ravasz fondorlat, sem megtévesztés nem szükséges, hanem elég a rosszhiszeműség,2 «mely az eladó részéről abban nyilvánul, hogy valódi árut igér és tudva hamisitottat szállíts (Ker. J. 10. sz.). Mesterséges bornak valódi gyanánt való eladása már az 1893 : XXIII. t.-cz. tilalmánál fogva is magánjogi csalás (C. 1905. márcz. 28. 857/804. Jogt. D. IV. f. II. k. 92. sz.); vevő tehát a hat hó letelte után is összes jogait gyakorolhatja, ha azonban nem ezt teszi, hanem a hatóságilag gyanúsnak talált bort forgalomba hozta, ennek folytán szenvedett kárnak megtérítését az eladótól már nem követelheti (C. 1905. jan. II. 1584 904. Jogt. D. IV. f. L k. sz.). Az eladó késedelme esetén a vevő a Kt. 3*53. §. alapján teljesítést és kártérítést, vagy nem teljesítés miatti kártérítést követelhet, vagy elállhat a szerződéstől. A Curia már most a vevőnek azt a kijelentését, hogy «az ügylettől elállók és ezen késedelemből eredő kár megtérítését kívánom», oly nyilatkozatnak tekinti, mely mellett az eladó jogosan vélelmezhette azt, hogy vevő az ügylettől egyszerűen kártérítés követelése nélkül kiván elállani (C. 1905. ápr. 17. 892,1904. sz.).3 E csodabogár számba eső kijelentésnek magyarázatát az adja meg, hogy a vitás esetben az eladó átadási késedelmével a vevő fizetési késedelme concurrált. De még igy sem menthető a határozat indokolásának pongyolasága. — Midőn eladó a szállítást sztrájk folytán mulasztotta el, ugy a Curia szerint vevő az adott • Nagy F; i}8. 2^. jegyzet. 2 V. ö. Nagy F. i^i. §. ?8. jegyzet. 3 A Ker. J. fejezimében e kijelentést ^feltétlen ellenállásnak* minősíti!