Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Az örökösödési perben hozott itélet legitimáló hatása

788 TÖRVÉN YELŐK ÉSZITÉS. minden esetben át kell tenni az iratokat a hagyatéki bírósághoz, ha ingatlanról, birói őrizet alatt álló pénzekről, vagy egyáltalán az örökös legitimácziójáról kell intézkedni. Ha a perbiró Ítéletében nem intézkedik, hanem ítél, ha nem ('rendezni» akar, hanem dönteni, akkor nem kell tartania attól, hogy harmadik személyek jogait sérteni fogja (ettől tart a Márkus gyűjteményében 12774. sz. a. közölt ítélet: «nehogy az ítélettel harmadik, perben nem álló személyek jogai érintessenek*.) s akkor a mai örökösödési per meg szabadul mindama bele nem illő, perrendellenes sallangoktól, melyek azt oly nehézkessé, bizonytalanná és zavarossá tesz'k. Nagyon érthető dolog, hogy magánjogi kodifikácziónk jelen állásában érdekel az a kérdés is, vájjon az uj törvény a mai állapotot megváltoztatja-e vagy nem. A mai jogban az imént birált gyakorlat azon az elvi alapon nyugszik, hogy az örökösödési perben hozott Ítéletnek rendes hatásai közé tartozik a nyertes felperes legitimácziója. Erről a legitimáló hatásról a Tervezet egy szót sem szól ugyan, de az valószínű, hogy ismeri a legitimáló hatást abban az értelemben, hogy a legitimált örökös perbeli legyőzőjét maga az itélet is legitimálja. Dr. Holitscher Szigfrid «Az örökösödési bizonyítvány a Tervezetben* czimü értekezésében (Jogállam 1905. 201. skk. 11.) azt a javaslatot teszi, hogy a Tervezet 2000. §-a «a fennálló eljárási szabályokra* való hivatkozással a legitimáczió mai eszközeit terjeszsze ki az uj jogállapotra. Kifejezetten ugyan csak az örökösödési bizonyítványt és hagyatékátadó végzést tekinti a legitimáczió eszközeinek, de a 202. oldalon tett megjegyzéséből azt látom, hogy az örökösödési perben hozott itélet abszolút legitimáló hatását vitán kivül állónak tartja, sőt felemlitésre sem tartja érdemesnek, hogy a Tervezet ezen változtat-e, vagy nem. Ennek daczára azt hiszem, hogy a Tervezet az örökösi bizonyítványt tekinti egyedüli legitimáló eszköznek, mely ebben is hasonlít a német p;kv. «Erbschein»-jéhez. Megerősít e feltevésemben, hogy a Tervezet indokolása az eltérést a német ptkv.-tői okvetlenül felemlítette és megokolta volna, a mi meg nem történt. Attól tartok azonban, hogy ha a Tervezet s az esetleges uj örökösödési per legitimáló hatását hallgatással mellőzik, az eddigi jogállapot továbbra is fenn fog maradni, miért is az uj törvénybe kifejezett rendelkezést kellene felvenni, ha azt az eredményt kívánjuk elérni, hogy az örökösödési per ne legyen a legitimáczió eszköze. Ezért a 2000. §. 3. bekezdése gyanánt a következő szöveget javasolom: aUgyana^ a vélelem annak előnyére is áll, kinek javára a bizonyítvány szerinti örökös ellen a 204.0. §. értelmében indított kereset folytán jogerős itélet hozatott*.