Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Az örökösödési perben hozott itélet legitimáló hatása

786 TÖRVÉN Y ELŐ KÉSZÍTÉS. már rendszerint tájékoztatva lehet a felperes, hogy kik az érdekeltek s bizonyára többet nem lehet tőle megkívánni, mint azok perbeidézését, kiknek meghallgatását a bíróság elégségesnek vette volna átadóvégzés meghozatalához. De ha hagyatéki eljárás nem volt, nyilt kérdés mai jogunkban, hogy köteles-e bizonyítani felperes, hogy más érdekelt, mint a xiket a perbe hivott, nincs. Nézetemet abban foglalom ezek után össze, hogy az örökösödési perben hozott ité'et legitimáló hatásának korlátlan elismerése helytelen elvileg, mert a perbíróságot közigazgatási természetű, inquizicziót igénylő teendővel bizza meg, helytelen gyakorlatilag, mert az inquiziczió folytán a perbíróság a polgári törvénykezési rendtartásban elő nem irt szabályok megtartására kötelezi a felperest, az irott jog e félretétele által jogbizonytalanságot idéz elő s végül mert a hatósági inquisitio arra a téves következtetésre vezet, hogy az örökösödési per birája az ítélt dolog erejével rendezi az egész örökösödési viszonyt. A legitimáló hatás csak akkcr adható meg az örökösödési perben hozott ítéletnek, sőt ebben az esetben feltétlenül meg is adandó, ha olyan alperes ellen hozatik, a ki már maga is legitimálva van, mert az a kérdés, hogy a felperes joga erősebb-e az alperesénél, másként, mint per által meg sem oldható. Az egy izben átadott hagyatékot újból amúgy sem tárgyalhatja a hagyatéki bíróság és ezért, ha az átadó végzés, vagy örökösödési bizonyítvány által legitimált ellen az erősebb jogczimü örökös pert nyer, az ö legitimácziójának más eszköze nem is lehet, mint az elsőnek kiadott legitimáczió a perbeli jogerős ítélet kapcsán (lásd Zsögöd: Feiezetek I. 12. §.). De ha a mai jogállapotot tévesnek ismerjük fel, mi volna a helyes eljárás ? Az örökösödési eljárás czélja az, hogy a hagyaték annak a kezébe jusson, a kinek ahhoz jogczime van, és ha többeknek van jogczimük, azéba, a kié az egymást kizáró jogczimek közül a legerősebb. Hogy van-e jogczime az igényttartónak, a biróság hivatalból vizsgálja, s eszközei a halálesetfelvétel, a végrendelet felmutatása iránti kötelezettség, annak kihirdetése, okiratok hivatalbóli való bekivánása, a három havi kötelező várakozási és jelentkezési idő, az örökösödési bizonyítvány kiadása előtt hirdetmény közzététele stb. Azt a czélját, hogy a hagyaték csak arra jogczimmel bírónak adassék át, az eljárás mindig el tudja érni, mert a ki jogczimet nem igazol, azt még perre sem utasítja a bíró (57. §,), és át sem adja neki a hagyatékot, ha nincs is más igénylő. A hagyatéki per azonban nélkülözhetetlen akkor, ha egymást kizáró igények emeltetnek a perenkivüli eljárásban és egyezség nem létesül. De mihelyt a per a szemközt álló jogczimek közül az erősebbiket meghatározta, semmi akadálya sincs annak, hogy a hagyatéki biró az eljárást folytassa.