Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Egyenjogú házasság és trónöröklés. A Welsburg-eset

EGYENJOGÚ HÁZASSÁG ÉS TRÓNÖRÖKLÉS. 769 Ámde ez a közönséges egyenjogúsági jog nem volt egységes. A főnemességhez tartozó legmagasabb rangú családoknak, az u. n. altfürstlich házaknak, t. i. azoknak, melyek már a XVI. században tartoztak a birodalmi fejedelmek (Reichsfürstenstand) sorába, szigorúbb egyenjogúsági joguk volt: t. i. tagjaik csak hasonlóan főnemes (avagy idegen souverain) családok leányai­val köthettek teljes hatályú házasságot. Az u. n. neufürstlich és grófi házakban ellenben enyhébb jog állott fenn és köznemes nővel kötött házasság is tekintetett egyenjogunak fa köznemes­séghez tartoztak tudvalevőleg a császártól herczegi [Fürst], grófi vagy bárói czimet nyert családok is, a mennyiben nem szerez­tek volt közvetlenül a birodalom alá tartozó és tartományi fen­séggel s birodalmi rendiséggel egybekötött területet). Az alt­fürstlich családoknak, a melyek közül való az oldenburgi dynastia is, ezt a szigorúbb közönséges egyenjogúsági jogát az ujabb német jogtörténeti kutatások kétségen kivül helyezték; az összes ujabb irodalomban — Heffter óta —• az ellenkező vélemény­nek Saxl és Tezner (nálunk Jászi Viktor*) az egyedüli szószólói. Tezner azonban itt meg nem áll. Tagadja a közönséges Privatfürstenrechtet általában, sőt tagadja bárminemű egyen­jogúsági követelménynek kötelező voltát. Fejtegetései (csakúgy, mint a Lippe-ügy választott bírósági eldöntésének jogerejé­ről és a nyilvánjogi igényeknek polgári per utján eldöntheté­séről szóló excursiók) mindvégig szellemesek, mélyrehatók és elmélyedésre késztetők; de szinte minden egyes mondata ki­hívja az ellentmondást. A közönséges német Privatfürstenrechtet egy kalap alá fogja a merő inductio utján nyert általános modern fejedelmi joggal, mintha amaz nem volt volna tételes, a régi német birodalom egységes jogrendjének keretébe illesztett rendi jog, mely a birodalomnak felbomlása után is fennáll az egyes családokhoz tapadó személyes jog gyanánt mindaddig, mig az illetékes tényezők meg nem változtatják. Az egyenjogúsági kö­* A Pragmatica Sanctio és a házi törvények Mayy. Jogásze-yleti Értekezések XXV. k. 1. (266.) füzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom