Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 9. szám - A kaszinók tagdijemelési joga

KÜLFÖLDI JOGÉLET. kat megváltoztassa s előre is tiltakozik az esetben, ha az összeget el nem fogadnák, hogy őt a tagok sorából töröljék. Minthogy pedig ezt még sem kerülhette ki, tehát pört inditott a klub választmánya ellen, kérve a bíróságtól annak kimondását, hogy ő nem kötelezhető a fölemelt dij megfizetésére s a klubnak e miatt nincs joga őt törülni a tagok sorából. A pör sikerre is vezetett, mert a bíróság helyet adott a keresetnek * s kimondotta, hogy «mikor a felperes a klubba belépett, ezzel az alapszabályok szerint jogot szerzett tagsági dija fejében a kör által nyújtott minden kedvezményre, s alávetette magát a belépése idején fennálló alapszabályszerü rendelkezéseknek. Úgyde a\ alapszabályok nem tartalmadnak semmi intézkedést a\ idő folytán szükségessé válható módosítások tekintetében. Kérdés tehát, vajon a tagok közgyűlésének többsége jogosítva van-e az alapszabályok megváltoztatásával az évi tagsági dijat oly módon emelni, hogy a határozatnál kisebbségben maradt tagok egy részét megfoszsza jogaiktól s az elé az alternatíva elé állitsa, hogy vagy alá vessék magokat az idő'c során át fizetendő magasabb tagsági díjnak, vagy pedig töröltessenek a tagok sorából ? Elvben nem lehet elfogadni, hogy több joga legyen egy klub tagjainak a közgyűlésen megnyilatkozó többség akaratával a kisebbség akarata ellenére módositni az alapszabályokat, mint bármely más oly társaság vagy egyesület tagjainak, melyeknek alakulása a tagok közötti társasági szerződésen alapszik. Tekintve már most, hogy itt is írott szerződés fejezi ki az összeállt tagok akaratát, nincs joga a tagok többségének tetszésök szerint módosítani annak feltételeit s a klubnak szervezetét, ha ilyen felhatalmazás nem tartatott fenn az irott szerződésnél, mely a tagokat köti» stb. Hangsúlyozza az ítélet azt is, hogy ellenkező magyarázat mellett egyáltalán nem volna határa annak, hogy a tagdijak akármily magasra emeltessenek. Azt hiszszük, ez esetben bizonyos téves praemissák játsztak bele ebbe az érdekes jogi állásfoglalásba, mely a fennt ismertetett Ítéletben kifejezést nyert. Helyes és kétségtelenül igaz, hogy egy szerződés megállapodásai a szerződő felek hozzájárulása nélkül — legyenek azok bármily számosan — nem változtathatók meg. Abban sem lehet eltérés, hogy egy klub tápjai között szerződés létesül. Az alapszabályok tehát tényleg nem módosíthatók az összes tagok beleegyezése nélkül, ha csak előre meg nem egyeztek abban, hogy erre nézve is a többséget illesse a döntés. Föltéve már most, hogy, mint a jelen concrét esetben történt, az alapszabályok nem tartalmaznak intézkedést «expressis verbis» ez irányban, vajon kizártnak kell-e tartanunk épen egy klub alapításánál, hogy a felek erre irányuló szándéka implicite is magától értetődőnek legyen vehető? Jogszabály az, hogy a hol az irott szerződés magában nem biztosítaná a felek szándékának elérését, ott a biró köteles elfogadni azt a magyará* Harmgton v. Sendall. 88. Law Times Report J26.