Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; VI. fejezet; A szándék és a gondatlanság. 18. r.

58 BÍRÓI GYAKORLAT. elmulasztása állapithat meg gondatlanságot. Vannak technikai munkák, me­lyek egyáltalán nem volnának teljesíthetők, ha a teljesítést oly óvintézke­désektől kellene függővé tenni, melyek a munkások életét és testi épsé­gét feltétlenül és minden körülmények között biztosítják. A culpa részletes casuistikáját 1. az illető §-oknál. XIII. Prseterintentionalitás, a. m. a szándékot meghaladó eredmény. A P. jogsértésre irányzott, tehát dolosus cselekvést tételez fel, melyből a szándékoltnál súlyosabb eredmény következett be. Ennek két esete van; u. m. aj dolusnak és culpának; bj dolusnak és casusnak, a véletlennek találkozása, a szerint, a mint a szándékot meghaladó eredmény a tettes­nek culpául felróható, vagy arra vonatkozó alanyi bűnösség nélkül, kizá­rólag az okság alapján történik a beszámítás. Az első esetnek példái a btkv. 424. §. 1. p., 451. §.; a második esetre példák: btkv. 215., 227., 237., 105., 306., 435., 437. §-ai. Az utóbbi esetben a felelősség a szán­dékot meghaladó eredményért azon elv alapján történik: «qui in re illecita versatur, respondit etiam de casu». A látszólagos tulszigort az eseteknek természete teljesen indokolja. Oly — jobbára természeti — causalismus megindításáról van szó, a melynek további irányítása nem áll a cselekvő­nek hatalmában. Az utóbbi esetben az eredmény a súlyosabb büntetésnek objectiv feltételét képezi. XIV. Az alanyi bűnösség formáinak összegezése: a) Szándék, dolus: a cselekvés okozatosságának képzete = az ered­ménynek, mint a cselekvés következményének előrelátása.* A képzetnek bizonyos fokig specializáltnak kell lennie. Elégséges specialisatió az oksági folyamatnak lényegében áttekintése; a minden részleteiben nem speciali­zált szándék is szándék. bj A határozottan specializált szándék: dolus determinatus; a kevésbbé határozottan specializált szándék: dolus indeterminatus. c) Két különböző okozatosságnak egymás mellett, egyenlő sorban, vagylagosan — vagy_vagy — a képzetben átfoglalása: dolus alternativus. d) A két különböző okozatosság között az egyiknek első sorban, a másiknak másod sorban, esetleg a képzetben átfoglalása: dolus eventualis. e1 Czélzat — dolus speciális —• a cselekvés okozatosságának kép­zete, mint a cselekvés inditó oka, motívuma. f) Prsemeditatio — előre megfontolás —: ellentétes motívumoknak bizonyos időn át s kellő lelki nyugodtság mellett lefolyt harczából győ­zelmesen kikerült motívumon alapuló elhatározás. Az előre megfontolás fogalmilag czélzatot tételez fél. g) Erős felindulás — impetus —: erős lelki felindulásban megfogam­zott s azonnal — in continenti — végrehajtott elhatározás. * Helyesen emeli ki Liszt, hogy épen annak képzete, hogy az eredményt a cse­lekvés idézi elő, különbözteti meg a szándékot az óhajtól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom