Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Jog és közjog

24 D? SCHWARZ GUSZTÁV aránt helyük és szerepük jut a jogilag rendezett cselekmények bármely más mezején is.* Az értékpapírokról, a névbitorlás és védjegyjogról, a törvényesen megállapított körű képviseletről, a társasági képviselésről és üzletvezetésről stb. a kereskedelmi jogban tárgyalunk, holott ezek általános magánjogi, sőt bizonyos terjedelemben általános jogi fogalmak. És a törvény, a rendelet, a vallás szabad gyakorlata, a véleménynyilvánítási szabadság, az egyesülési és a gyűlési jogról a közjogban értekezünk, mintha az első kettőnek megismerése nélkül el lehetnénk bármily egyéb jogi téren is és mintha az utóbbi fogalmak nem volnának egyúttal a legbecsesebb magánjogok is. Jórészben azt kell mondanunk, hogy hagyományon, példaadó irók személyes hajlandóságain és egyéb külsőségen múlik az általános jogfogalmak divó szétdarabolása és hogy azoknak hagyományos elhelyezését akárhogyan el lehetne cserélni a nélkül, hogy az elhelyezés jelen helyessége vagy helytelensége ez által változnék. Mert az igazán rendszeres elhelyezés abban állana, hogy a mi általános érvényű a jogtanban, az ne a jogágazatok egyikében vagy másikában, hanem abban a disciplinában találna helyet, mely a jogágazatok közösségeit foglalja magában: a% általános jogdogmalikában. Az összefoglaló jogszemlélés e hiányának tudom csak beszámítani, hogy, ha valaki egy közjogi kérdés tárgyalásánál — mint milyen például a parlamenti obstrukczió — oly jogfogalmakkal érvel, melyeket hagyományszerüleg a magánjog dogmatikájában adnak elő, mint pl. az in fraudem legis agere vagy az aemulatio vagy az ex aequo et bono értelmezés: a «közjogász» mosolyogva azt feleli, hogy a «közjogban igy érvelni nem lehet». Hát vajon . . a közjog terén nem áll az a tétel, hogy a törvénykerülő cselekmény époly megítélés alá esik, mint a törvénysértő? Vagy a * Pl. a kísérletről csak mint bűncselekményi kísérletről beszélünk. Pedig könnyű belátni, hogy fontossága van a jogügyleti kísérletnek is. Ha egy szerződés pl. tévedés miatt nem jön létre : a culpa in contrahendoból eredő kártérítési köteezettség nem a szerződés, hanem a szerződési kísérlet következménye.