Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - Az elkövetési hely fogalmához

308 BÍRÓI GYAKORLAT. e) a rokonság szempontjából a házasságban vagy házasságon kívüli születés különbséget nem tesz, mert a törvény nem disthguál; a természetes rokonságra pedig, mint azoknak a személyeknek egymásközti viszo. nyára, a kik a nemzés folytán a vér közössége által vannak összeköttetésben, a házasságban vagy házasságon kivüli születés befolyással nem bir. A sógorságra ellenben döntő az, hogy sógorságot csak házasság állapit meg. fj az örökbefogadás magánjogunkban szabályozva levén, csak is a jogi szabályozásnak megfelelő örökbefogadás jöhet tekintetbe és pedig csak az «adoptio filialisi), mert a régi jogunkban ismeretes, de külöiben is elavult «adoptio fraternalis»-t a btkv. 78. §-ának szavai is kizárják. A tápszülői viszony ellenben magánjogi szabályozásban nálunk mindeddig nem részesülvén, fogalmát illetőleg a szokás s a közönséges élet felfogása irányadó, a mely ebben a jogok és kötelességek tekintetében a szülőihez hasonló, állandó viszonyt lát. g) házastársak fogalma egyrészt érvényes házasságot, másrészt a házasságnak fennállását tételezi fel. A házasságnak birói ítélettel történt felbontása a hozzátartozói viszonyt megszünteti. hj a jegyesekre az eljegyzés magánjogi fogalma irányadó. E szerint az eljegyzés különböző nemű két személynek az a megegyezése, hogy ők a jövőben egymással házasságot kötnek. Dr. Heil Faus\tin. I. A budapesti kir. ítélőtábla: A vádtanács-végzését a Bp. 379. §. 4-ik bekezdése értelmében megváltoztatja és ezen bűnügyben a Bp. ió. §. i-ső bekezdése alapján a budapesti kir. büntetőtörvényszéket mondja ki illetékesnek. Indokok: A vád tárgyát az alkotja, hogy G. J. terhelt a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt kiskorú E. R. hitelezőjének megkárosítása czéljából a zsámbéki 83. sz. tjkvben foglalt ingatlanait elidegenítette, a vételárat pedig elrejtette. A budapesti kir. ügyész ez alapon G. J.-t a btk. 386. és 385. §§-ban meghatározott csalás bűntettével vádolja és vádiratában a budapesti kir. büntetőtörvényszéket jelölte meg illetékesnek. A terhelt első sorban a budapesti kir. büntetőtörvényszék illetékességét kifogásolta, mert a vád alapjául szolgáló ingatlan elidegenítése Zsámbékon történt, ott köttetett meg a szerződés és ott rejtette el állítólag terhelt az ingatlan eladásából szerzett pénzt is, mihez képest a bűncselekmény elbírálására nem a budapesti, hanem a pestvidéki kir. törvényszék illetékes. Az elsőfokú bíróság ezen kifogásnak helyt adott és illetékességét leszállította, mert a tkkönyvi átíratás, a mely a budapesti kir. büntető törvényszék területén történt, nem a bűncselekmény befejezése, hanem annak eredménye. A kir. Az elkövetési hely fogalmához. (Bp. IÓ. §.)