Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; 7. [r.]; A beszámitást kizáró vagy enyhitő okok

BÍRÓI GYAKORLAT. vzenvedett sanyargatások hatása alatt tette és mert a btkv. 77. §-a nem csak anyagi erőt ért. A felsőbb biróságok nem elvileg utasították vissza a 77: §-nak ily esetben alkalmazhatóságát, hanem a beszámítási okot (C. 1885. decz. 12.)l csak azért nem állapították meg, mert a btkv. 77. §-ának alapfeltétele az, hogy az illető egyén a fenyegető veszély közepette közvetlenül kényszentessék a bűncselekmény elkövetésére, s hogy egyúttal a fenyegető veszély máskép elhárítható ne legyen.» A mi ismét az ellenállhatlan erőnek és a fenyegetésnek összezavarása, mert a 77. §-nak egyszerű elolvasása elegendő annak megértésére, hogy a veszély elhárithatlanságára vonatkozó része kizárólag a fenyegetésre vonatkozik. A vádlottat, a ki ujdonszülött gyermekét megölte s a holttestet a pinczében elásta, majd a padláson elrejtette, a kir. itélő tábla a btkv. 284. §-a és a Kbtkv. 125. §-;af alapján — anyagi halmazat megállapításával — ítélte el. A kir. Curia 1884. márcz. 27.3 a kihágást nyilván ellenállhatlan erő czimén meg nem állapította, kimondván, hogy oly törvénysértés miatt, mely csak ugy volt elkerülhető, ha az illető terhelt magát vagy hozzátartozóját súlyosabb büncselekvény miatti megbüntetésnek teszi ki, a btkv. 77. §-ának útmutatása szerint büntetésnek helye nincs. A curiai ítélet a btkv. 224. §. 1. pont:4 és a 378. §.5 útmutatásaira is hivatkozik, teljes félreismerésével annak, hogy a törvénynek kivételes rendelkezéseit általánosítani nem szabad, s hogy az ítéletében érvényesült felfogás nem más, mint annak a tételnek érvényre emelése, hogy: nem számitható be a cselekmény annak, a ki azt az ő vagy hozzátartozójának valamely más büntetendő cselekménye elpalástolása czéljából követte el»; mely beszámítást kizáró okot a tételes törvény —• szerencsére — el nem fogadott. Curia 1895. °^t- erkölcsi kényszer értelmében vette az ellenállhatlan erőt, annak a férjes nőnek esetében, a ki a férje által házhoz hozott s tudomása szerint lopott dolgok elfogyasztásában részt vett. Az első és másodbiróságilag orgazdaság miatt elitélt asszonyt a Curia annak tekintetbevételével mentette fel, hogy vádlottnő a lopott tárgyak elfogyasztásában a házassági viszonyból eredő alárendeltségénél fogva férjének fölénye alatt vett részt és késztethetett a cselekmény elkövetésére, mely cselekmény mint orgazdasági tény miatt, minthogy vádlott ,ezenfelül önállóan semminemű megszerzési, elrejtési vagy elidegenítési egyéb közreműködéssel nem terhelhető, az ellenállhatlan erkölcsi kényszernél fogva a btkv. 77. §-a szerint büntetőjogi felelősségre nem vonható. Hogy a kir. Curiának ellenére volt 1 BJT. 11. k. J72. I 2 A holttest bonczolására, eltemetésére stb. vonatkozó szabályoknak megszegése* 3 BJT. 8. k. 157. í. ^ Hamis tanuzás és hamis eskü esetében biztosított büntetlensége annak, a ki a valónak megvallása által önmagát büntetendő cselekménynyel vádolná. > A hozzátartozó érdekében elkövetett bűnpártolás büntetlensége. 6 BJT. JI. k. 175. I. 21*