Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; 7. [r.]; A beszámitást kizáró vagy enyhitő okok

BÍRÓI GYAKORLAT. 301 tökéletesebbet nyújt, mint a legkiválóbb külföldi tankönyvek)), ez egyéni meggyőződéssel szemben a czikkiró nem kiván vitatkozni, mert azt úgyis hasztalan fáradozásnak tekintené. BIROI GYAKORLAT. ^ Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből^ )<^VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. (76—9.4. g.) (Folytatás *). VI. 1. Ellenállhatatlan erő,** — fors irresistibilis alatt, az u. n. «vis absoluta» — értendő; ellentétben a btkv. 77. §-ában meghatározott fenyegetéssel ivis compulsiva). Vis absoluta értelmében az ellenállhatatlan erő physikai kényszert, kényszerítést, szorosabban a physikai kényszernek azt a magas fokát jelenti, a melynél az ember a kényszeritőnek akarat nélküli eszköze. A kényszeritett akarata — Shaper szerint — megtörik a túlnyomó testi erőn, a mely az akarat érvényesítését lehetetlenné teszi. A physikailag kényszeritettnél nem is lehet szó cselekményről, mert a cselekmény mint az akaratnak külső megvalósítása, akaratot téteiez fel. A kényszeritett egy találó latin meghatározás szerint: ónon agit, sed agitur», vagy Berner szerint a kényszeritett egy idegen cselekménynek közege (Durchgangspunkt). Nem a kényszeritett cselekszik, hanem a kényszerítő; a cselekmény tehát ezé, nem amazé, ez követi el a cselekményt, nem amaz. Ez az uralkodó elmélet álláspontja, melyhez annyival inkább kell ragaszkodni, mert ellenkező esetben a fogalom egészen határozatlanná válik s veszélyes lejtőre jutunk, a minek példája az olasz esküdtbirósági itélet, mely aranylopás miatt emelt vád esetében a vádlottat azért mentette fel, mert az arany látása oly vonzerőt gyakorolt reá, hogy annak ellent nem állhatott (!). A félremagyarázás veszélye birta az olasz törvényhozót arra, hogy az ellenállhatlan erőt mellőzze, míg a mellőzésben nem látott veszélyt, mert hogy a physikai kényszerités, a melynél a tettes «non agit sed agitur», a cselekménynek beszámithatóságát kizárja, kétség tárgyát nem képezi. A porosz btkv. is ebből az okból mellőzte az ellenállhatlan erő kiemelését: «weil es sich von selbst verstehe, dass der nur als Maschine Dienende keine strafbare Handlung begehen könne.» A magyar btkv. szerint is az ellenállhatlan erőt igy és csak is igy kell értelmezni. A fennebbiekben érintett általános indokokon felül erre utalnak: * Előző közleményeket 1. Jogállam II. és III. évfolyamában és IV. évf. 50. 1. es 216. 1. *+ A min. javaslat ((ellenállhatatlan)* helyett «legyőzhetlen» jelzőt használt. Jogállam. IV. évf. 4. f. 21