Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A jogtörténet tanitásának kérdéséhez

EGYETEMEK ÉS JOGAKADÉMIÁK. 299 a vezető európai államok jogfejlődésének lényege egyetemeinken és jogakadémiáinkon külön kollégiumban ezután is kötelező tantárgy gyanánt előadandó. A czikkiró felemliti, hogy a kolozsvári egyetem, valamint több jogakadémia Timon czikkének megjelenése óta megadta a jogtörténet tanítása kérdésében a közoktatásügyi kormány által kivánt véleményt. E vélemények közül czikkiró csak néhányat ismer, és azok egész szövegükben még seholsem tétettek közzé. A kolozsvári egyetem jogi karának előadója -a jogtörténet ny. r. tanára) kiemelte, hogy «a magyar jogélet fejlődésének alapos megismerése, a magyar jogtörténetnek sikeres tanitása és tudományos müvelése, az európai jogfejlésnek alapos ismerete, illetőleg a\ európai jogtorléneinek tanitása nélkül leheletlein. Egyik jogakadémiánk véleménye kívánja, hogy az egyetemes európai jogtörténet ezentúl is külön kollégiumban előadassék. Ezek a véleményezők tehát Timonéval épen ellenkedő konklúzióra jutottak. IV. A czikkiró S^abó Károlynak Timon által közölt érvelése alapján beismeri, hogy a «karkchán» szó, melyet ő Biborban született Konstantin császár müvének eredeti írásmódja szerint (n betűvel) irt, az eredeti szövegben is iráshiba s helyesen <ikarkchás%* olvasandó. A czikkiró különben nem is azt kifogásolta, hogy Timon ezt a szót nem ugy irta, mint ő, hanem azt, hogy a tankönyv tizenkét helyén többféleképen, eliéröleg irta, a miből a joghallgató nem tanulhatja meg, hogy ez eltérő Írásmódok ugyanazt az egyet jelentik, s legkevésbbé tudhatja meg azt, hogy melyik írásmód a helyes ? Egyébként a dolog érdemében a czikkiró fentartja és Salamon Ferencinek, valamint Rohonyi Gyulának egyező nézeteivel is támogatja azt az álláspontját, hogy a magyarok főbirái nemcsak birák voltak, hanem egyszersmind hadvezérek is, mert az akkori népeknél ilyen méltóság csak megfelelő katonai rang és hatáskör mellett volt gyakorolható. V. Balogh a legmerészebb vállalkozásnak tartja, hogy kereskedelmi utalók elbeszélései alapján irt földrajzi munkából irja meg valaki a magyar ősalkotmányt és jogtörténetet, s kimutatja, hogy azok az arab és perzsa irók, a kik ezt a kereskedelmi utazók elbeszélései alapján irt földrajzi munkát lemásolták, a mint Timon tankönyvéből is kitűnik, nagyon lényeges dolgokban (pl. a magyar alkotmányszervezet előadásában) a legnagyobb hibákat követték el, s igy nem lehetnek «teljes hitelt érdemlők». VI. Határozottan tagadja Balogh, hogy a B. Sz.-ben közólt korábbi czikke Timonról általánosságban valami olyasfélét állított volna, mintha ő tankönyvében <.exclusiv nemzeti álláspontot képvisei», vagy «a nyugati népek jogéletének behatását a magyar jogintézmények fejlődésére figyelmen kivül hagyná». A czikkiró hangsúlyozza, hogy mig ő a lapszám és a sor megjelölésével betű szerint idézi Timonnak minden kifogásolt tételét, addig 'fimon oly kijelentéseket tulajdonú neki. miket ö sohasem lelt, s melyek használatát vele szemben Timon sem kísérelte meg bizonyítani, azt sem jelöl-