Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A jogtörténet tanitásának kérdéséhez

2C)6 EDYETEMEK ÉS JOGAKADÉMIÁK. fiatalság legkeresettebb góczpontjává teszi. Nincs oly nemzet, mely az á'tala vezetett római jogi exegeticumok alkalmával a bonni auditóriumban nagy számban képviselve ne volna. A Magyar Jogászegylet bizonyára nagy érdeklődést és várakozást keltő alkalmat nyújt arra, hogy a külföldi tudomány ily előkelő képviselőjével megismerkedhessünk. A «Jogállam» legközelebbi füzetében majd behatóan foglalkozunk az előadás tárgyával, melyet folyóiratunk már előzőleg is (elvetett. Közölni fogjuk Zitelmann egy értekezését is, melyet a hirneves professor folyóiratunk számára kilátásba helyezett. EGYETEMEK ÉS JOGAKADÉMIÁK. A jogtörténet tanításának kérdéséhes. A Budapesti Szemle áprilisi füzetében dr. Balogh Jenő egyetemi tanár hosszabb czikkben polemizál dr. Timon Ákos egyetemi tanárnak «Az alkotmány- és jogtörténet tanítása Magyarországom) czim alatt a Jogállam f. évi i-6—197. 1. megjelent értekezésével. A czikkiró szives volt rendelkezésünkre bocsátani azokat az adatokat, melyek fejtegetéseinek lényegét feltüntetik. Hogy olvasóink e tudományos polémiában elfoglalt mindkét állásponttal megismerkedhessenek, közöljük Balogh egyidejűleg megjelenő czikkének részletes kivonatát. I. Balogh szó szerint lenyomatván dr. Timonnak a Jogállam mult évi folyamának 442. és köv. 1. közölt korábbi czikkéből a megfelelő részleteket, utal arra, hogy Ti,non 1904. októberben határozottan azt állította, hogy a magyar nemzet az összes államalkotó népeknél ((önállóbb nemzeti alapokon nyugvó» s «a többi államalkotó népektől sok tekintetben eltérő és azokénál tökéletesebb, az államiság eszméjének megfelelőbb 1. közjogi, 2. magánjogi, 3. büntetőjogi és 4. perjogi intézményekei létesített). Balogh a B. Sz. f. évi februári számában megjelent korábbi értekezésében ez állításokból a külföldieknél ((önállóbb és tökéletesebb magyar büntetőjogi és perjogi* fejlődésre vonatkozóknak alaposságát Timon tankönyvének idevágó részei alapján tüzetesen vizsgálta és a B. Sz. 168—i~v l. kimutatta, hogy ilyen jogfejlődés sem Timon tankönyvében, sem más alapon nincsen bizonyítva. Erre Timon a Jogállam f. évi 190 —191. 1. kijelentéseit ugy módosította, hogy a fennebbi idézetben a tökéletesebb jelzőt csak a közjogi intézményekre vonatkoztatta, s tökéletesebb büntetőjogi és perjogi magyar jogfejlődés dényleg nem letelik*. Balogh részletesen kifejti, hogy Timon 1904. októberi czikkében a szóban forgó tétel (Jogállam m. évi 443. 1. nyolez utolsó és 444. 1. két első sor) mind annak betű szerinti értelme, mind a 442—444. lapokon kifejtettekkel való egybefüg-