Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A kérdés-feltétel megtagadása esküdtbírósági eljárásban

A KÉRDÉS-FELTÉTEL MEGTAGADÁSA. ha a belátási képességet siketnémáknál külön kérdésbe akarják foglaltatni, mert az a főkérdésbe foglalandó (360. §.). Anyagjogi szempontból elutasítandó a kérdés-feltétel, ha pl. — a mint az Indokolás mondja — erőszakos nemiközösülés esetében jogos védelemre akarják a külön kérdést feltétetni (577. lap). Lényegileg igaza van az indokolásnak, de nem azért, a mi ott mondatik, hogy erőszakos nemiközösülésnél a jogos védelemre hivatkozás irreleváns, hanem azért, mert a jogos védelem jogtalan s közvetlen támadás ellen való védekezés, már pedig erőszakos nemiközösüléssel védekezni jogi képtelenség. Elutasitandó továbbá a külön kérdés feltételére irányzott kérelem, ha az a Btk. rendelkezéseivel ellentétben áll. Pl. ha külön kérdést hoz a védő javaslatba ellenállhatatlan kényszerre azon az alapon, hogy a cselekményt a vádlott egy nem hozzátartozója, tehát reá nézve idegen életét fenyegető veszély elhárítása végett követte el, mert az ellenállhatatlan kényszer csak saját magának vagy a hozzátartozónak érdekében elkövetett cselekmény esetében zárja ki a beszámítást (77. §.); ha korlátolt beszámítási képességre hoznak javaslatba kérdést, mert a Btk. 76. §. csak a teljes beszámithatlanságot ismeri; ha a Btk. nem tudására kivánja a védelem a külön kérdés feltételét, mert a Btk. 81. §-ára tekintettel ez jelentőséggel nem bír. Össze ne zavarjuk azonban ezzel a tévedést, mely a beszámitást zárja ki (82. §.).* Számtalan példát lehetne a különös részből idézni annak megvilágítására, hogy mikor van ellentétben a kérdés a Btk.-vei, miután azonban ezek az esetek csaknem mindig vitán kívül állanak,** azokkal nem foglalkozom. * V. ö. erre vonatkozólag Finkey Ferenc^ «A magyar Büntetőjog Tankönyveit czimü nagybecsű munkáját 189. és 216. lapon, a hol a tévedésnek legújabb tudományos fejlődését ismerteti s ugyanannak a «Tévedés jelentőségéről» irt czikkét a BJT. 49. k. 1. számában; továbbá: M. E. Mayer: «Rechtsnormen und Kulturnormenn cz. tanulmányát, különösen a 74. s köv. lapokon és Kohlrausch: «Irrtum und Schuldbegriff» cz. munkádból I. r. 118. s köv. 1. ** A Reichsgericht judikaturáját ismerteti Dalcke : Fragestellung II. kiadás 90. s következő 1.