Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A kérdés-feltétel megtagadása esküdtbírósági eljárásban

A KÉRDÉS-FELTÉTEL MEGTAGADÁSA. 263 mulázható, hogy meg lehet-e a kérdés feltételét tagadni a~on a~ alapon, heg)' arra nem merült fel semmi bizonyíték f E tétel megvilágításánál két kérdés az irányadó; egyik az, hogy a felek mily befolyást gyakorolhatnak az anyagjogi kérdések eldöntésére, másik pedig az, hogy mily okból tagadható meg a javaslatba hozott kérdés feltétele. Az előbbi tekintetben a felek semmi korlátozásnak sincsenek szakbiróság előtti eljárásban alávetve. Tehát bármily anyagjogi kérdést felvethetnek. Csupán a vádlóval szemben van a vádlott javára bizonyos garancziális szabály vádmódositás esetére fölállítva, mely szerint a vádlott a bizonyítás kiegészítése végett a főtárgyalás elnapolását kérheti (317., 318. §.). A vádlott ellenben korlátlanul fordulhat bármily anyagjogi inditványnyal a bíróság elé, melyre ez köteles az indokolásban reflektálni 1384. §. 9. p.) s köteles az elutasítást megindokolni (328. §. első bek.). Ez elől nem térhet ki a bíróság bármílv alaptalan is az indítvány ; — tehát ha a vádlott jogos védelmet hoz fel, a bíróság egyaránt köteles az elutasítást indokolni akár azért utasítja el a kérelmet, mert jogilag alaptalan az indítvány, akár azért, mert arra nézve nincs megfelelő bizonyíték. Csupán az indokolás különböző, mert első esetben anyagjogi, utóbbi esetben bizonyítási okokból történik az elutasitás. Szakbiróság előtti eljárásban nem is volt vitás, hogy a védő bármily jogi alapra fektetheti a védelmet; s hogy a biróság a legalaptalanabb indítványt is köteles meghallgatni s köteles arra reflektálni. Esküdtbirósági ügyekben azért látszik vitásnak a kérdés, mert a jury nem indokol, sőt nem is határolhat minden indítvány felett, esak olyanról, melyre né^ve kérdést intéztek ho\\á. Süket füleknek beszél a védő, ha a jogos védelmet fejtegeti s erre nincs kérdés feltéve, mert az esküdtek keze meg van kötve, s az indítvány felett csak akkor határozhatnak, ha arra kérdést tesznek fel. Midőn tehát a 427. §. 4. p. a semmiségi okok közt említi