Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - A törvényhozás müvészetéről

242 DE BAUMGARTEN IZIDOR A TÖRVÉNYHOZÁS MŰVÉSZETÉRŐL. Irta: Dr. BAUMGARTEN IZIDOR. (Befejező közlemény *). IV. Alaki szempontból nem helyeselhető, ha a törvényszövegében sürün hivatkoznak más szakaszok tartalmára. E szépséghibát teljesen soha/ sem lehet elkerülni, de gyakori elkövetése nehezen kezelhetővé teszi a legjobb törvényt is. Az eljárást szabályozó törvényekben könnyen visszaélésekre és félreértésekre vezethet a biró utalása bizonyos szabályok «megfelelő» alkalmazására. Ily utalást technikai okokkal szokták igazolni és különösen nagyobb terjedelmű szerves törvényeknél a kellő szabatosságot az ismétlések gyakoriságától féltik. E tekintetben sem szabad azonban a világosságot feláldozni a rövidségnek. Föltétlenül kárhoztatandó pedig, ha a törvényhozó nem tudván vagy nem akarván szint vallani ellentétes tekintetek összeegyeztetésének módjára vonatkozólag, a bírói gyakorlatra bi^a a\ eligazodást. Ily módon a törvényhozó nemcsak szegénységi bizonyítványt állit ki önmagának, hanem a törvény alkalmazásának egységét hosszú időre elodázza és a véletlennek, gyakran az elintézés gyorsaságának, szolgáltatja ki a legfontosabb kérdések helyes megoldását. Más az analógia, melynek segélyével a biró a törvény bizonyos rendelkezésében vallott elvet oly esetek eldöntésénél is gyakorlatilag érvényesít, melyekre a törvényhozó nyilván nem gondolt — és más a biró felhatalmazása általános szabályok alkalmazására változott — de a törvényhozó előtt nyilván ismeretes — viszonyok között. Az analógia tisztán és sértetlenül juttatja kifejezésre az általános elvet. A biró, ki hasonszerüen értelmezi a törvényt, nem jár el átvitt hatáskörben, mint a szabály megfelelő alkalmazásánál, hol célszerűségi tekintetek is igényelnek figyelembevételt. A törvényhozó a bírónak fehér lapot * Előző közleményeket 1. Jogállam IV. évf. I. f. 1. és II. f. 8>. lapjain.