Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 4. szám - Az ügyvédség jövője

AZ ÜGYVÉDSÉG JÖVŐJE. gyűjtőpontjában, a kamarákban ülnek és nap-nap után rakják egymás mellé a jogszolgáltatási spektrum sötét vonalait. És a kik itt ülnek, azok azt is tudják, hogy a sérelmek nemorvoslása már nem mulasztás többé, hanem rendszer. Hosszú észleleteimből alig tudok rá esetet, hogy a felügyeleti hatóságok egy birót feleken, vagy ügyvéden elkövetett sérelem miatt felelősségre vontak volna. A birói együttérzés nem enged rést a maga hatalmi bástyájában és még az ellen sem nyújtott jogsegélyt, mikor egy biró az Ítéletben az ügyvédet azzal sértette, hogy a tanút kérdezése «hanghordozásával hamis vallomásra akarta készteni.» Ilyen kollegiális jogszolgáltatás alatt, melynek a budapesti kamara egész sorozatát tartja leltáron, tehetetlenül vonaglik az egész kar jogérzete és a birói hatalomnak ezzel az imperializmusával szemközt csak a mult hetekben intézte a kamara azt a kérdést az igazságügyi kormányhoz, váljon nem-e gondolja, hogy a birói hatalomnak ez a túltengése a janicsarizmusnak egy még eddig nem ismert fajtáját fogja megteremteni, melynél vészterhesebb alig képzelhető? Látni való ezekből, hogy a kamarák miért nem képesek még azt a csekély erkölcsi tőkét sem kamatoztatni, mely fölött a nyomorúságos viszonyok között rendelkeznének. Az a parányi erkölcsi aranykészlet amúgy is csak nagy önmegtagadással volna elegendő az egész kar bearanyozására. Ha megakadályozzák még ebben is és lehetetlenné teszik, a mi pedig minden erkölcsi testületnek éltetője, hogy befelé absolut erővel biró erkölcsi törvényeket szabjon, akkor az ügyvédség elzüllésének nem a kar az oka. Mindezek azonban bármi fontossággal bírjanak is a lex lata szempontjából, csak másodrangú jelenségek. Az ügyvédség kérdésének tárgyalásánál első sorban egy másik jelenség nyomul előtérbe, mely minden életnek és halálnak, virágzásnak és sorvadásnak, előmenetelnek és visszafejlődésnek a csirahordozója: az anyagi mibenlét. Akárhogy kendőzzük, a vagyon mindenképen alapja az intézmények virágzásának; a magyar ügyvédség pedig a szegénységétől nem tud kibontakozni. Hogy erről 17*