Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Jogi dolgozatok, 1875-1905 [könyvismertetés]

2}6 SZEMLE. előfeltétele, mindinkább elhanyagolta. Szerinte a szakképzés tulajdonképenr végczélja a tudományos intelligenczia biztosítása, mely csak az alapvető szakok beható tárgyalása utján érhető el. Erre a czélra szolgálnak a praktikumok a gyakorlati életből vett esetek fejtegetésével és a semináriumok, mint az önálló tudományos buvárlat bevezető iskolái. A tanulmányi rendszer reformjához alkalmazandó azután a vizsga rendszere, melynél kevesebb számú, de alapvető tudományszakok beható és szellemileg megemésztett ismeretéről kellene meggyőződést szerezni. Az ily módon szervezett elméleti vizsga mellett azután a gyakorlati vizsga nem ennek más alakban való megismételése legyen, a mint azt a jelenlegi birói és ügyvédi vizsgán tapasztaljuk, hanem próbaköve annak, vájjon a jelölt tudományos alapképzettségét a kellő gyakorlati ismeretekkel kiegészitette-e ? — A viszontbiztosítás állapota hazánkban. E tárgyról értekezik a Berlinben megjelenő Wallmann-féle biztosítási folyóirat, hivatkozva a «Jogállam* ez évi első füzetében (71. lap.) dr. Gellér Samu biztosítási jogáról megjelent bírálatra. E bírálat rámutatott arra, hogy a túlzásba vitt üzletszerzés, mely rendesen nagy viszontbiztosítással jár, gyakran még akkor is veszteséggel jár a társaságra nézve, ha a viszontbiztosított tárgyat kár nem is éri. Különösen a gyárbiztositási üzleteknél van igy, mely az öszszes költségekkel és járulékokkal legalább is 25%-ba kerül, mig a viszontbiztosító legföljebb i5°o-ot térit meg. Az említett folyóirat kiemeli, hogy a «Jogállam» e czikke — habár némely intézetnél nagy meglepetést keltett — fején találta a szöget, midőn biztosítási ügyünk e gyengéjét feltárta. Szerinte e bajokon ugy lehetne segíteni, hogyha a nagy koczkázatot a közvetlen biztosítók maguk közt osztanák fel, a mi által kisebb viszontbiztosítási quótával dolgozhatnának és e mellett a verseny csökkenése folytán tetemes megtakarításokat tehetnének a szerzési költségekben. Ezért kívánatosnak tartja, hogy a «Jogállam»-ban megpendített eszme szélesebb visszhangra és bővebb kifejtésre találna. — Visitatio liminum. Dr. Huszár Elemér-tö\ e czim alatt megjelent tanulmányában dr. Huszár Elemér az intézmény történelmi előzményeinek ismertetése keretében adja elő a ma érvényben álló jogi szabályozást ; s e rendelkezések alapul vételével azzal kapcsolatban tüzetes részletezéssel ismerteti a visitatio liminum szabályait. Külön-külön terjeszkedik ki minden egyes kérdésre, a melyre ki kell terjeszkednie a jelentéseknek, a melyeknek érdekes és tanulságos példáit nyújtja a függelékben foglalt relatiók közlésével. Különösen kiemelendő érdeme a dolgozatnak, hogy munkás szerzője ezzel is ujabb monographiát ad az e részben is oly szegény egyházjogi irodalomnak, s ebben igen értékes anyayot ad közkézre Lippaynak 1650., Szelepcsényinek 1676. s Rudnaynak 1825. évi relatioinak közlésével. A jelentések tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatos általános jelentőségű jogszabályok s határozatok kétségen kívül hasznos commentárjául szolgálnak a könyv tárgyát képező intézményre vonatkozó jogi szabályozásoknak, azonban a szövegbe foglalva épen ugy hátrányára vannak a munka kerekdedségének, mint a jogszabályok latin eredetijének a szövegbe foglalása. A könyv elevenségét emeli azoknak az eseteknek a tárgyalása, a melyeknek tárgyalásában szerző közlése szerint — a S. C. C. Stúdióban részt vett.