Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Az örökösi bizonyítvány a tervezetben

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. 2 I I Illés Károly szintén szükségesnek jelezte a büntetéskimérés korláttalanságának reductióját, de ezt az előadótól eltérőleg a Btk -ben oly változatban kívánja keresztül vinni, hogy a btk.-beli mai büntetési keretek fentartása mellett a büntetési tételek egy hatodrésze volna normális büntetés gyanánt alkalmazandó. A többi felszólalók nem véltek semmi ujabb számszerű korlátot állithatni a büntetéskimérés munkájában; tagadták az átlagos bűneset létezését s vitatták, hogy csupán egyformásitás, de nem egyszersmind egyéniesités volna a normál-büntetési tételekkel elérhető. A pozitívum pedig annyi, hogy Vámbéry Rus^tem szerint az általa propagált iránynak, — a mely szerint a büntetéskimérés kulcsa a tettes erkölcsi veszélyességének s a tett tárgyi súlyának viszonya, — még nincs formulája a büntetéskimérés mikénti eszközlésére; Berger Miksa sem tudott gyakorlatilag használható zsinórmértéket adni az arányos büntetés kiszámítására; S^akolc^ai Árpád pedig egyenesen a sugallatszerü Ítélkezés rendszerének továbbfejlesztésétől várja a közbátorság és rend hatályosabb biztosítását Ha aggályok helyett tételekkel állhatnak fel a vitázok Baumgartennek konkretisált s úgyszólván csak a törvénybe iktatásra váró tételei ellen, a kritika sokkalta hatályosabb lett volna. Mert azt mindenki érzi, hogy drasztikus es\kó\ ugyanazon biró munkájának szük keretbe szorítása, a kit egyidejűleg arra hivunk fel, hogy a cselekmény tárgyi súlyának appreciálása mellett fürkészsze s értékelje az egyéni sajátosságokat, a lelki ingókat és a társadalmi veszélyességet. De — az eszmék mai forrongásában, mikor ősi dogmák vannak porladóban, az uj tézisek pedig még nem jegeczedtek ki — tudományunk legjobbjai sem képesek arra, hogy a tudatlan vagy visszaélésre hajló bírónak külső igazolását megkönnyítő s mechanice kezelhető büntetéskimérési eszközt bocsássanak rendelkezésre. A kriminalitás elleni harcz öntudatos katonájának Baumgarten szerint nem is levén eszközre szüksége: közös az ellentáboroknak az a törekvése, hogy az útbaigazításra szoruló biró hata'mát limitáljuk. Baumgarten az ilyen biró psychologiájára számítva akként érvel, hogy a biró, a ki mint minden ember, szeret különös megerőltetés nélkül végezni, de nem akar kényelmesnek látszani, tartózkodni fog a normális büntetés alkalmazásától, nehogy felületes színben lássák. Ha a birák megfigyelik és jól megjegyzik az előadónak ezt az eszmemenetét: az könnyen odavezethet, hogy az esetleg rendszeresítendő normál-büntetés csak azért nem fog átmenni az életbe, mert a hit, hogy a normál-büntetés alkalmazása a biró! felületes színezetűvé leszi, öl attól könnyen elcsábíthatja. III. Felmerült a kérdés vajon a Btk. ösmeri-e a normál büntetés intézményét. Baumgarten utalt arra, hogy a 49. számú curiai döntvény legális alappal bir, s azt hangsúlyozta, hogy az ő prepozíciója nen. elvi újítás büntetési rendszerünkben, csak enyhítő czélzatu módosítása a törvénynek.