Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Az alkotmány- és jogtörténet tanítása Magyarországon

AZ ALKOTMÁNY- ÉS JOGTÖRTÉNET TANÍTÁSA. I9I Eme tényállás alapján kérdem már most B. urat, vájjon a tárgyilagos kritika szempontjából megengedett dolog-e, hogy ő az én, általános jellemzés gyanánt felállított tételemet a büntetőjoggal és perjoggal különleges vonatkozásba ho^a és eme félremagyarázás alapján ellenem ismételten azt a vádat emelje, miszerint én a tudományos igazságokat nemzeti hiúságból meghamisítom, vagy pedig, hogy azt ne kelljen bevallanom, leplezve és homályosan adom elő. B. urnák azonban minden erőlködése és a kiszakgatott tételek mesterkélt ellentétbe hozása daczára sem sikerült czikkében kimutatni, hogy én akár a büntetőjog akár a perjog terén hamis tanokat állítanék fel és nemzeti sovinizmusból teljesen önálló és a nyugati népekénél tökéletesebb jogfejlődést hirdetnék ott, a hol ilyen tényleg nem létezik. Eléggé bizonyitják ezt B. urnák a könyvemből vett következő idézetei: «az ősi államszervezet korában fennállott büntetőjog alapelveit nem ismerjük.» «A régi magyar peres eljárást ugy, a mint az az ősi államszervezet korában fennállott, nem ismerjük.» Majd ezeket követi egy hosszabb idézet, melyben Szt. István, Szt. László és Kálmán büntetőjogi rendelkezéseire nézve ezeket mondom : «Az ezen rendelkezésekben előttünk álló büntetőjog sok tekintetben megegyezik s ugyanazon alapelveken nyugszik, mint a nyugati államokban uralkodó büntetőjog. Ebből azt a következtetést vonhatjuk, hogy egyrészt nálunk már az ősi államszervezet korában hasonló büntetőjogi elvek uralkodtak, másrészt, hogy a királyság megalapítása és a kereszténység felvétele után a királyság és az egyhá\ egyaránt a nyugati államokban divó büntetőjogi rendszert törekedett meghonosítani.» Ugy hiszem, hogy eme tanitásokban senki sem fog sem nemzeti exclusivitást, sem sovinizmust felfedezni. De B. ur nem is azért idézte eme tételeket, hanem annak igazolása végett, hogy szerintem sincs a nyugati népeknél «önállóbb és tökéletesebb)) magyar büntetőjog és perjog. Én azonban — a mint már fentebb kifejtettem — ezt ilyen vonatkozásban soha sem állítottam, hanem csak annyit mondtam, a mennyi a valóságnak megfelel, hogy a krónikák adataiból valamint egyéb adatokból és különösen az ősi államszervezet külön bírói szervezetéből természetszerűleg következik, miszerint valamelyes büntetőjogi rend