Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1905 / 3. szám - Az alkotmány- és jogtörténet tanítása Magyarországon
AZ ALKOTMÁNY- ÉS JOGTÖRTÉNET TANÍTÁSA. l89 á szerint a; álláspont szerint oldható meg sikeresen és helyesen, a melyet a Jogállamban annak idején kifejtettem s a mely szerint: 1. öt órás kötelező főkollégiumban tanítandó a Magyar alkotmány- és jogtörténet, tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére; 2. három órás speciálkollégiumban előadandó a hűbériség vagy más hasonló anyag a nyugati államok jogfejlődéséből; 3. az első alapvizsgán kérdezendő a Magyar alkotmánvés jogtörténet tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére. II. Könyvem bírálata. Balogh ur dicsérendő szerénységgel előrebocsátja, hogy ő mint nem hivatásos jogtörténetiró nem illetékes könyvem egész tartalma felett birálatot mondani (habár ezt ismételten teszi), hanem mint a tételes büntetőjog tanára könyvemnek esakis ama részeivel kiván foglalkozni, a melyek a büntetőjog és perjog történetének tanítására vonatkoznak. Majd ezután az alkotmányés jogtörténet tanításáról a Jogállamban megjelent értekezésem egyes tételeit kiszakítva s azokat tévesen magyarázva, úgyszintén könyvem büntető- és perjogi részeinek egyes tételeit mesterségesen szembeállítva, azt törekszik bizonyítani, hogy én a «nemzeti hiúságnak hízelegve» hamis tanokat hirdetek, mert nincs «önálló» és «az ősi államszervezetben gyökerező», a külföldieknél tökéletesebb büntetőjogi és perjogi fejlődésünk. Ugyanezzel kapcsolatosan tüzetesebb bírálat alá veszi könyvem ama tételeit, a melyek az ősmagyar birósági szervezetre vonatkoznak és a keleti irók meg a görög császárok tudósításai között mutatkozó eltérésekre támaszkodva, mindenkép arra törekszik, hogy e tudósítások hitelét lerontva, teljes lelki megnyugvással kijelenthesse: «Ezek után azt hiszem, nem szükséges, hogy «az ősi államszervezetben gyökerező» és a külföldieknél «tökéletesebb büntetőjogi és perjogi intézményeket*) tovább tárgyaljam*). A támadások és téves következtetések kiindulási pontja itt is az alkotmány- és jogtörténet tanitásáról irt értekezésem egyik