Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Az alkotmány- és jogtörténet tanítása Magyarországon

AZ ALKOTMÁNY- ÉS JOGTÖRTÉNET TANÍTÁSA. \~~ jogfejlődés «alapjait és főirányait», valamint ismerte azt a módszert és rendszert, a melyben a magyar jogintézmények fejlődését tárgyalom. Ellenben nem ismerte Hajnik «Egyetemes európai jogtörténeté»-nek sem tartalmát, sem módszerét és rendszerét; de erre nem is volt szüksége, mert a czim eléggé megmondja, hogy ez a tanszak mi akar lenni, mert nem is lehel egyéb, mint az európai államalkotó népek jogéletének, közjogi, magánjogi, büntetőjogi és perjogi intézményeinek előadása, vagy egységesítő irányban speculativ módszer szerint, ugy miként azt Hajnik könyvében találjuk, vagy tételes történeti alapon az összehasonlító jogtörténeti módszer szerint. Ámde az <• Egyetemes európai jogtörténet»-et mint önálló tanszakot, mini rendszerbe foglalt jogi disciplináL sem az egyik, sem a másik módszer szerint sikerrel művelni nem lehet, mert egyfelül — a mint Sohm is mondja — hiányzik az egységes jogfejlődés, nincs és nem volt soha egységes európai jogrendszer, mint tételes jogrend; másfelől mert Európa államalkotó népeinek összes jogrendszerét tételes összehasonlító alapon müveim teljesen lehetetlen, az emberi erőt túlhaladó vállalkozás, miután — a mint ismét Sohm mondja — «nem is akadhat tudós. a ki képes volna az összes európai jogok történetének ismeretét valójában elsajátítani.*) Eme semmiféle sophisma által meg nem dönthető tények alapján bátran mondhatta Sohm, a nélkül, hogy Hajnik könyvének tartalmát ismerte volna, hogy az «Egyetemes európai jogtörténet*) bármilyen módszer és rendszer szerint műveljék azt, mint külön jogi tanszak képtelenség, Unding vagy a mint magát Stoerk enyhébben kifejezi: képzeleti tudomány, íllusionslehre, a minek tehát semmi reális ériéke nincs és nem is lehet. A Sohm által megállapított igazságok erejét sem Kohler, sem bárki más véleménye meg nem ingathatja, miért is egészen czéltévesztett dolog, midőn B. ur a nem szakértő közönség előtt olyan «ázsiai és európai egyetemes jogtörténet »-ről beszél, a melyet külföldi jogtudósok müveinek. Ilyen tanszak, logállam IV. évi. }. f. IJ