Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1905 / 3. szám - Az alkotmány- és jogtörténet tanítása Magyarországon
AZ ALKOTMÁNY- ÉS JOGTÖRTÉNET TANÍTÁSA. Habár hosszas tanári és irodalmi pálvámon eléggé hozzászoktam a félreértésekhez és félremagyarázásokhoz, de mégis bámulatba ejt az a szándékosan kifejtett ügyesség, a melylyel B. ur fentebbi tételemet valódi értelméből kiforgatva, abból az én könyvem és álláspontom hátrányára mindenféle téves következtetéseket von le azok számára, a kik sem könyvemet, sem értekezésemet nem olvasták és egyáltalán a jogtörténet tanításának kérdésében járatlanok. Annál inkább rossz néven kell vennem B. urnák ezt a félremagyarázási szándékát, mert neki közvetlen tudomása van arról, hogy midőn a jogtörténet tanitása rendezésének kérdése napirenden volt, épen én voltam az, a ki a leghatározottabban állást foglaltam az ellen, hogy az előadandó jogtörténeti tanszak anyagának, rendszerének és módszerének megállapítására nézve az előadó tanárok részére bármiféle utasítások adassanak, sőt e tárgyban beadott különvéleményemben, határozottan kijelentettem, hogy «minden ilyen utasítás már a tanügyi kormányzatnak hatáskörét túlhaladja, mert az már egyenesen egyetemi tanításnak és a tudomány müvelésének szabadságába ütközik.» Kérdem már most B. urat, hogyan lehet ilyen előzmények után engem a fentebb felsorolt vádakkal illetni és a nyilvánosság előtt azzal gyanúsítani, hogy én könyvem tanítását «á la Martini» kötélezőleg előiratni akarom f Az, a ki értekezésemet nem félremagyarázási, hanem megértési szándékkal olvasta, tisztában van azzal, hogy én a fentebb idézett és B. ur által annnyira inkriminált tételemet csakis olyan értelemben és vonatkozásban állítottam fel, hogy ez által elvi álláspontom különbségét világosan jelezzem, szemben Hajnikkal és az ő követőivel, a kik a jogtörténet tanításának kérdését a jövőre nézve olyképen kívánták megoldani, hogy «Magyar alkotmány- és jogtörténet)) mellett még az «Egyetemes európai jogtörténet*; mint külön tanszak tanitassék, vagy pedig a mi még veszedelmesebb volna, a «Magyar alkotmány- és jogtörténet)) az «Egyetemes európai jogtörténet)) keretébe, mint annak kiegé-