Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 3. szám - Az 1867:XII. t.-cz. közjogi tartalma

AZ 1867 : XII. T.-CZ. KÖZJOGI TARTALMA. ,65 gyar ügytől, s mindent elkövettek, hogy azt — a nádor és a • magyar tanácsosok szerepét mellőzve — egészen a császár hadseregévé tegyék. Nagy háborúk idején néha érvényesült a nemzet követelése. A porosz háborúban magyar vezérek, magyar komandó, s magyar zászlók alatt harczoltak a magyar ezredek. A bécsi hadi kormánynak azonban első dolga volt a háború után megfosztani az ezredeket nemzeti jellegüktől. Az 1741:63. t.-cz. követelése azonban állandóvá lett, s az országgyűlések e követelés mellett szavazták meg az ujonczokat a magyar ezredek számára. Ám nemcsak a külső jelvények és a komandó felett folyt a küzdelem. A nemzet érvényesíteni akarta jogát magában a vezényletben. Hatalmát érvényesíteni törekedett ekkép a hadügyi kormányzatban, de törekvése sikertelen volt 1848-ig. 2. Az előadottakhoz képest külügyi és hadügyi szuverenitásunk szervei egészen különváltan megvoltak ugyan régi közjogunkban, de ez elcsenevészedett szervekbe a nemzet folytonos törekvése sem önthetett életet. Az elvi jog érintetlen maradt, de a magyar szerveket a gyakorlati hatályból kiszorították az osztrák szervek. A nemzeti szuverenitás orgánumait még az 1848-iki törvényhozás sem restaurálta azonnal. Külügyi szervet egyáltalán nem állított fel az alakulás első stádiumában. A felség személye mellé rendelt miniszter feladata volt a külügyekre befolyni. A hadügyi szerv is csak fokozatosan fejlődött ki teljessé. Nem foglalkozom részletesebben az 1848-iki törvények magyarázatával, csak a tényt konstatálom, hogy e törvények szellemében az események létrehozták a különálló magyar szerveket, ugy a külügy, mint a hadügy tekintetében. Természetesen nem a régi szerveket vitték át a gyakorlati életbe, hanem ujakat és becsesebbeket konstruáltak a parlamenti rendszer alapján. A gyakorlati tények által kiegészített 1848 jellege tehát a teljes hadügyi és külügyi különállás, külön magyar, s felelős orgánumokkal.