Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A kereskedelmi törvény rendbüntetéseinek elévüléséről

i48 BÍRÓI GYAKORLAT. a keresk. törvény által constituált delictumoknál, ilyen visszás helyzetbe kell jutnunk akkor, ha a súlyosabb delictumra rövidebb elévülési időt alkalmazunk, mint az enyhébbre. Már pedig ahhoz alig férhet szó, hogy az emiitett keresk. törvénybeli delictumok objectiv súlya kisebb a Btk. hasonló bűntetteinél vagy vétségeinél.1 De az emiitett czikk nem is abban látja a hibát, hogy a Btk-ben szabott elévülési határidők alkalmaztatnak, hanem főleg abban, hogy az elévülés kezdőpontja tekintetében alkalmaztatnak a Btk. rendelkezései, mert szerinte «ez iIlu>oriussá teszi a törvényes rendelkezést az esetben, ha a mulasztás az elévülés idejénél hosszabb tartamúi. És ebben van az emiitett czikk egyik alaptévedése. Dr. Reichard ugyanis a létező törvény értelmezésénél, az elévülés kérdésének szempontjából unifikálja a kereskedelmi törvény összes delictumait, s annak feltételezéséből indul ki, hogy mindre nézve az elévülés az elkövetés első napjával veszi kezdetét. Ez azonban nem igy áll. Teljesen figyelmen kivül hagyják ugyanis fejtegetései azt a distinctiót, melyet de lege lata is meg kell tennünk rögtönös és folytonos büncselekvények között. Nem bocsátkozhatunk e helyütt e két fogalom részletes taglalásába, s ezért azoknak az eredmények reprodukálására szorítkozunk, melyek dr. Balogh Jenőnek irodalmunkban alapvető értekezésében 2 foglaltatnak. Rögtönös büncselekvények azok, «melyeknél a törvénysértés mindjárt a véghezvitel után véget ér"; ellenben «folytonos büncselekvények azok, melyek az elkövetés után is tovább tartanak, mivel a tettes a delictum véghezvitele után is fenntartja az általa előidézett jogellenes állapotot"; 1 mulasztási delictumoknál ez ugy létesül, «ha a törvény valamely kötelességellenes mulasztást büntetendő cselekvénynek • nyilvánít és a tettes ezen kötelesség teljesítését huzamosb időn át elmulasztja*.4 Folytonos delictutumok pl. a magyar Btk.-ben: a 135., 103 —196., 107., 198., 251., 317., 320., 521., 323., 365., 36Ó. §-okban, a Ktk. 44., 45. §-aiban körülirt cselekvények.5 Ezeknek elévülését «a\on időtől kell számítani, midőn a? előidézett jogellenes állapot megszűnt*.6 Ha e distinctiót a kereskedelmi törvényben construált delictumokra is keresztülvis^szük, a következő eredményre jutunk. Rögtönös büncselekvények: a K. T. 218. §. 1., 3., 4., 5., 6., 8., a 219. §. 1., 2., 3. és a 221. §. 1. pontjának az az esete, ha az igazgatóság tagjai az ideiglenes 1 E kérdésre alább még visszatérünk. 2 Dr. Balogh Jenő: «A folytonos és folytatólagos büncselekvények tanán. Budapest, i88v > Id. helyen 7. old. Haus: «Un état permanent de criminalité* idézve ugyanott. + Id. helyen 8. old. 5 Id. helyen 11 14. oldal. 6 Id. helyen 1;. old., és a kettős házasság bűntettének elévülésére I. a Curia sz. T. Ü. H.-át.