Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - Viszonos végrendeletek

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. Még a mult esztendő utolsó havában tartott előadást dr. Engel Zsigmond, «A gyermekvédelem alapkérdése* czim alatt, áttekinthető összefoglalást nyújtván e sokfelé ágazó probléma főbb szempontjai fölött. Az érdeklődést, mint mindig, ugy ezúttal is a házasságon kivül született gyermekekkel való jogi elbánás kérdése köti le főkép. Ha igaz is az, hogy a házasságon kivül született gyermekek balsorsának oka azok mostoha magánjogi helyzete: nem oly egyszerű annak oly módon való orvoslása, hogy azokat a törvényesekkel pur et simple egyenlő elbánásban részesítsük, miként azt az előadó is •— és előtte már számosan — javasolja. Az ellenérveket meglehetős teljességgel öleli fel a polgári törvénykönyv tervezetének indokolása (I. köt. 490—507. 11.); s noha annak álláspontját a magunk részéről is szűkkeblűnek vagyunk kénytelenek tekinteni, mégsem zárkózhatunk el az elől, hogy a mig a családot, mint a társadalmi közületek egyik elismert formáját jogilag is értékesítjük és oltalomban részesítjük, a mig tehát a jogban helyt adunk ennek a társadalmi felfogásnak, addig el kell fogadnunk e felfogás ama corollariumát is, hogy a házasságon kivül született gyermek törvénytelen, azaz nem tartozik a családhoz. Adjuk bár meg neki a törvényesekkel azonos vagyoni jogokat, gondoskodjunk bár erkölcsi és testi fejlődéséről a legkülönbözőbb közintézmények utján: a családba be nem bocsáthatjuk, ha azt magát, mint jogilag is releváns intézményt, el nem akarjuk ejteni. S annak elejtése nem valami sociologiai szörnyűség; csak egy olyan fejlődési fázisába illik bele a társadalomnak, a melytől ma még nagyon messze vagyunk. * A telekkönyvi rangsorról, mint jogról, tartott dr. Ágoston Péter a január 7-iki ülésen előadást. Erdemét az előadónak abban találjuk, hogy ismét módot nyújtott annak szemléletére, miként tűnnek el a mi jogunk sajátos történeti fejlődése során az anyagi jog rendelkezései az alaki jogszabályok tömkelegében. A rangsorfeljegyzésre vonatkozó formális jogtételek mögött az ember már szinte elfeledte keresni a subjectiv jogot; pedig ott van az, s a magánjogi kodifikáczió felszínre hozta, mint annyi más érté-