Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - Viszonos végrendeletek

I32 D? KISS GÉZA A valódi gyakorlati életet szemlélve azonban azt láthatjuk, hogy a házastársak közös feladatnak tekintik a közös vagyonról intézkedni. Az előrebocsátott történelmi áttekintés világosan föltüntette az intézménynek a házastársak vagyonközösségével való kapcsolatát. Ha azonban az intézmény a vagyonközösség által jutott elismerésre, akkor a «legis ratio»-t is abban kell keresni. Ha pedig ez igy áll, ha a «legis ratio» a «condominium»-ban rejlik, akkor nagy következetlenség az intézmény lényegének vizsgálatánál és megítélésénél szétválasztott vagyoni szférákkal és külön intézkedésekkel operálni. A constructió a közösség alapján kell, hogy történjék. Ha pedig ez igy van: akkor a correspectiv végrendelet lényegének construálásánál a vagyonközösség fogalmi alkatelemeinek döntő szerepet kell játszaniok. Ez a construálás tudományának legfőbb alapelve. Kétségtelen pedig, hogy itt egységes hagyatékkal állunk szemben. A kölcsönös intézkedésnek lényege rejlik épen abban, hogy a felek a közös hagyatéknak czélját, sorsát egységessé teszik. Az pedig ugyancsak nyilvánvaló, hogy a vagyon egységéről van szó akkor, ha a szándékolt hatály egy [Zitelmann: Internationales Privatrecht II. i. (24—25) Leipzig 1898]. A szándékolt joghatály egységességét — azt hiszszük — alig lehel a correspectiv végrendeletnél kélségbevonni. Szem előtt tartva már most ezt a körülményt: t. i. a vagyon és a szándékolt czél egységességét, szem előtt tartva, hogy itt a házastársak össze- (egymásmelletti) működéséről van szó egy egységes (egy harmadik személylyel összefüggő) jogszabály elérésére: nem kételkedhetünk többé a felett, hogy itt egy u. n. egységes aktussal (Gesammtact) állunk szemben (v. ö. Kuntze: «Der Gesammtact, ein neuer Begrifif» cz. ért. Festgabe der Leipziger Juristenfakultát für Dr. jur. Ottó Müller zum 14. Mai 1892. Leipzig, 1892. 43, 47.).