Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - Viszonos végrendeletek

128 D? KISS GÉZA Kérdés: igy van-e ez? Meg van-e oldva a törvény intézkedése és az alapul vett u. n. constructió által, a mit ezentúl röviden «uralkodó elméletnek)) fogunk nevezni, minden nehézség és a mennyiben nincs: vajon helyes-e, ha a további kutatások ebben az irányban történnek? és ha nem: mily uton haladjunk ? Erre a kérdésre szeretnénk a következő fejtegetésekben a feleletet megkisérleni. Szemügyre véve az u. n. «uralkodó elméletet», nem lesz nehéz meggyőződnünk a felől, hogy az voltaképen nem is «constructió», hanem inkább «szemlélet», «magyarázat'), mely a kérdés mélységeit a legtávolabbról sem érinti. így: a correspectivitás lényege és az ennek kapcsán fölmerülő nehézségek főleg (hogy csak a legfontosabbat említsük): viss;avonhatóság kérdése. Ha megismételjük Goldmann sorait: «Die Eigenthümlichkeit korrespektiver Verfügungen besteht darin, dass jede der beiden Verfügungen mit Rücksicht auf die andere getroffen ist, ein Verháltniss, íür welches nach den Protokollen der zweiten Kommission der wissenschaftlich prágnanteste, wenngleich im Gesetze nicht verwendbare Ausdruck in den Worten zu finden ist, dass zwischen den beiden Verfügungen der Zusammenhang der Motive besteht*. így körülbelül összefoglaltuk mindazokat az érveket, melyekkel a jogtudomány e kérdésben a német ptk. óta tökéletesen megelégszik. Ez az állapot azonban tarthatatlan. A correspectiv végrendeletek visszavonhatatlanságának kérdése a német ptk. előtt a jogtudomány legvitatottabb controvers-problemáinak egyike volt, a legkiválóbb erők állították föl különböző elméleteiket, melyek jórésze azonban — a német ptk. ellenkező tartalmú rendelkezése folytán a német jogtudományra nézve — tárgytalanná vált. A törvény életbelépte óta abbanmaradt a nagy munka. Már pedig senki nem mutatta ki, miért nem vonhatja vissza a túlélő végrendeletét?