Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - Viszonos végrendeletek

Dí KISS G. VISZONOS VÉGRENDELETEK. I 2 1 VISZONOS VÉGRENDELETEK. Irta: Dr. KISS GÉZA. I. A közös végrendeletek tana a magánjogi dogmatikának még ma is egyik legsúlyosabb kontroverz kérdése. A nehézséget, a gyakorlatban legtöbbször előforduló u. n. kölcsönös és vis^onos végrendeletek okozzák. A felmerült nehézségek lebonyolitása régóta foglalkoztatta a jogtudományt, kodifikácziót és gyakorlatot egyaránt, mig végre a német ptk. szerkesztése alkalmával az alább részletesen ismertetendő és ma az egész német jogtudomány által elfogadott uralkodó elméletet megkonstruálták. Az Archiv für bürg. Recht XXV. k.-ben (II. f. 12. sz. értekezés) rámutattam, hogy ennek az uralkodó elméletnek álláspontja tarthatatlan. Ugyanott megkíséreltem azt is kifejteni, hogy az intézmény lényegének teljes felismerése múlhatatlanul föltételezi a történelmi kifejlődés ismeretét. Ennek kutatását azonban a jogtudomány mindeddig elmulasztotta; eltekintve Hartmann, kérdésünkben egyébiránt alapvető munkájának (zur Lehre von den Erbvertrágen und Gemeinscháftlichen Testamenten 1860) egyes idevágó fejtegetéseitől, valamint Fischer (Arch. f. bürg. Recht VI. 56. s k. 11.), Roth (Deutsches Privatrecht II. 108. §.) és Heusler (Institutionen des deutschen Privatrecht II. 621. s k. 11.) sok tekintetben hézagos kutatásaitól, a kérdés történelmével alig foglalkoztak. Mielőtt tehát az u. n. uralkodó elmélet hiányainak és téve1 déseinek kimutatásába, valamint az alább felállítandó uj elmélet kifejtésébe fognánk, ezúttal múlhatatlanul szükségesnek tartjuk a közös végrendeletek históriai kialakulásával is foglalkozni. Elsősorban a római jog álláspontját kell szemügyre vennünk. Altalános az a felfogás, mely szerint a közös végrendeletek keletkezése már a római jogra vezetendő vissza (Löwenwald: Die gemeinscháftlichen Testamente im B. G. B. (1899)