Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A cselédszerződés magánjogpolitikai szempontból

Dl MESZLÉNY ARTÚR tér az, melyet a felek egyező akarata tölt ki, ilyennek hiányában pedig a törvény. A felek kifejezett akarata, kiegészitve a törvény parancsaival, adja meg minden egyes cselédszerződés teljes jogászi képét; ez az a tartalom, melynek teljes'és tökéletes megvalósulását a fent vázolt etnikai elv követeli. Kívánatos mindenekelőtt, hogy e részben a törvény kellő részletességgel foglalkozzék az egyes főbb szolgálati ágakkal járó jogokkal és kötelességekkel. Tartalmaznia kell oly tételt, mely szerint szerződés és törvényes rendelkezés hiányában a viszonos jogok és kötelességek tekintetében a szokás irányadó. A cselédtörvény distinctiója, mely szerint házi vagy belső és mezei vagy külső cselédeket különböztet meg (59., 64. §§.), nem kimerítő és nem eléggé speczializál, épp ugy, a mint a cseléd általános fogalma is (1. §.) szűkre van szabva. Meg lévén ilyként állapítva a cselédszerződés törvényes tartalma, gondoskodnia kell a törvénynek hathatós kényszereszközökről, melyek annak mindkét részről való teljesitését biztosítják. E ponton a cseléd fölényben van gazdája fölött: az utóbbival szemben a megszokott kényszereszközök általában kielégítők lesznek ; a cselédnek rendszerint különben is kisebb összegű vagyoni igényei a gazdán túlnyomó esetben behajthatók, s az esetleges büntető rendszabályok iránt is a gazda exponáltabb és kényesebb társadalmi helyzeténél fogva érzékenyebb lesz. A kérdés súlypontja azonban a szerződés teljesítésének a cseléd részéről való hathatós kikényszerítésében van; hathatos kényszereszközöket alkalmazni a cseléd jogos érdekeinek teljes épségbentartása mellett: ez a nehéz feladat; annál nehezebb, mert a cseléd részéről a teljesités rendszerint személyhez kötött, jó szándéktól, tudástól függő, nem pénzbeli, sőt gyakran pénzben meg sem becsülhető. Ebből kettő következik. Az egyik az, hogy közvetlen kényszert oly értelemben, hogy az illető munka teljesítésére a cselédet a hatóság közvetlenül szorítsa — miként ezt pl. a mezei munkásokkal szemben az 1898: II. t.-cz. 37. §-a teszi s cselédtörvényünk is elvben kívánatosnak és megenge-