Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A cselédszerződés magánjogpolitikai szempontból

I 1 2 Dí MESZLÉNY ARTÚR keressék fel s előálljon igy az a piacz, a mely a bajokat gyö­kerükben tenné ártalmatlanokká. A közvetitő iroda abban a pillanatban, a mint gyökeret vert: megszüntetné a cseléd­szenzálok garázdálkodását; a versenyt ezek vagy egyáltalán nem birnák ki, vagy csak ugy, hogy a közvetitő irodát megbízható­ságban vagy életképességben túlszárnyalják; mindkét esetben kitűzött czélunkat mozditanák elő.* A másik feladatot a társa­dalmi önsegély már nehezebben oldhatná meg. Addig, a mig a törvényhozás nem intézkedik, a kötelék működését e térre is mindenesetre sikerrel terjeszthetné ki: szakiskolát szervezhetne, mely a bármily szakismereteket igénylő cselédi szolgálatokra való képességről bizonyítványt állit ki ; az egész mozgalom iránt való bizalom mértékéhez képest volna akkor e bizonyítványoknak is kisebb-nagyobb jenlentőségük. A parancsszót azonban természe­tesen a törvényhozásnak kellene kimondani s a szakismeretet igénylő cselédi foglalkozásokat qualifikáczióhoz kötni, egyúttal hathatósan gondoskodván a kellő ellenőrzésről (1. alább). A társadalom azonban még nem merítette ki feladatait, ha a gazdák szervezkedése megtörtént, az érintett kötelék létrejött és működik. Ha a helyzet lényeges javulása várható is e szer­vezkedéstől, fenmarad még mindig a socialis antagonismus gazda és cseléd között, s csak egy motívuma esik el az utóbbi részé­ről kötelességei rosszakaratú elmulasztásának. Az a kérdés, mivel pótoljuk azt a patriarchális erkölcsi viszonyt, a mely a cseléd és gazda között a szabad forgalom kora előtti időben fennállt, de ma már csak — miként fent kifejtettük — a tör­vény sanctió nélküli pium desideriumaként szerepel (v. ö. cseléd­törvény 35., 4$. §§.)? Mi módon adjunk erkölcsi tartalmat a gazda hatalmának cselédje fölött, a mely hatalomra szüksége * A közveiités ügyének rendezését postulálta a legutóbbi cselédgyülés is • sőt ott felmerült a terv, azt a cselédek társadalmi tömörülése utján autonóm módon sza­bályozni. Az associatio eszméjének ez a térfoglalása csak örömmel üdvözölhető ; s nincs talán oly távol az a kor, a mikor a gazdák és cselédek közös szervezete látja el a munkaközvetítés, szakoktatás, sőt az egyeztetés és bíráskodás feladatait is, akár csak a hires trades-union-ok az ipari munka terén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom