Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 2. szám - A cselédszerződés magánjogpolitikai szempontból

104 Dí MESZLÉNY ARTÚR sadalmilag és műveltség szempontjából a gazdához közelebb álló alkalmazottak tartoznak — szintén nem mindig, hanem mégis gyakrabban, — pl. nevelők, házvezetőnők stb.; magát a cselédséget nem fűzi össze többé a gazdával más, mint a szerződésből eredő jog és kötelesség. Ebből folyik, hogy mindazok a következmények, melyek a háznépnek mint oly egységnek a felfogásából származnak, melyhez a cselédség is tartozik, ma elvesztették ténybeli alapjukat. Mindenekelőtt tehát az a felsőbbség, a mely a paterfamiliast házanépe fölött megilleti, a mai társadalmi fogalmak szerint nem terjed ki a cselédségre; s azt a hatalmat, a melyet a paterfamiliasnak a régibb felfogáson alapuló törvény ad, a cseléd mint igazságtalan nyűgöt érzi, melyet a vagyonos osztály, túlnyomó hatalmánál fogva, rak a vagyontalanokra. De nem köti össze — ismétlem, a társadalmi felfogás szerint — a cselédséget a gazdával az a bizalmi viszony sem, a mely a múltban a gazdát cselédjei atyjává, gondozójává, tanácsadójává, barátjává, birájává tette s a mely csak ugy fejlődhetett ki, hogy jogilag teljesen alá lévén rendelve a cselédség az urának, szava minden kérdésben úgyis a döntő szó volt. A társadalmi felfogás e gyökeres átalakulásának azonban nem felelt meg hasonló átalakulás a jogrendben: a cseléd és gazda közötti viszony csak keletkezési alapjában, de nem tartalmában változott meg. Az a cseléd, a ki az uriszék bíráskodása alá tartozott, a ki bérét túlnyomóan természetben kapta meg, gyakran lakás és müvelésre adott föld alakjában, szerepelt jogilag típusként még akkor is, a mikor már a jog előtt egyenlő volt minden ember, a mikor a pénzgazdaság uralomrajutásával a természetbeli járandóságok alárendelt jelentőségüekké sülyedtek s a mikor az uri-jobbágyi alárendeltség helyét a jogban az elvi egyenlőség, a szolgálati viszony hübéries felfogását a szerződéses felfogás foglalta el. Speczialiter a mi társadalmunk történetében gyakori jelenség, hogy a jog a mienkével előrehaladottabb társadalmi viszonyokhoz van szabva, mert gyak-