Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Az uj osztrák törvényjavaslatok

SZEMLE. 85 sára jut I Ezt annál inkább elvárhatjuk, mert hiszen nem mindig csaló vagy uzsorás az, a kit ily meg nem engedett módon valamire kényszerítenek, hanem sok esetben hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű polgári pert helyettesit a rendőri színjáték. /. SZEMLE. — A házszabályoktól való eltérés jogi jelentősége. E czim alatt a jogászvilág egy előkelő tagjának tollából egy ió oldalra terjedő füzet jelent meg. a mely a most actuális házszabálysértés kérdését teszi fejtegetése tárgyává. Következtetését abból a tényből vonja le, hogy a törvény (1848: IV. t.-cz. 14. §.) a tanácskozás és szavazás módjára és rendjére vonatkozó rendelkezéseket kifejezetten az illető ház belügyének általános fogalmával jelöli meg. Ezért a törvény nem is állított fel kötelező szabályokat a házszabályok megalkotásánál követendő eljárást illetőleg és igy a házszabály első készítésekor a ház semmiféle eljárási normától sem feszélyezve, szabadon határozta el eljárásának módozatait. Az egyedüli korlát a többség szerinti határozás parlamenti elve volt. A már megalkotott házszabály megváltoztatása alkalmával azonban a tanácskozás és szavazás rendje már meglévén állapítva: kérdés, hogy mennyiben kötelező ily esetben a házszabályokban megszabott procedúra. Szerző erre akként felel, hogy a mennyiben a fennálló házszabály e részben kivételt nem tesz: abból a vélelemből kell kiindulni, hogy a házszabályok megalkotásakor az volt a czélzat, hogy a házszabályok módosítása is a fennáló házszabályokban megállapított alakiságok megtartásával történjék. Ez azonban csak normális viszonyok között alkalmazandó. Ha azonban oly körülmények merülnek fel, melyeknél fogva a házszabálymódositás kérdésében való határozat meghozatala a fennálló házszabályok keretében lehetetlenné válik: akkor az emiitett vélelem alapját veszti. Ily esetben előtérbe lép az a czél, a melynek érdekében eredetileg a házszabályokat alkották. Minthogy pedig e czél nem lehetett más, mint az, hogy a ház testületi akarata a tanácskozás és szavazás rendjén megnyilatkozhassék: ennélfogva oly esetben, midőn a parlamenti helyzet elfajulása folytán nyilvánvalóvá lesz, hogy a fennálló házszabályok keretében a testületi functionálás, a testületi akarat megnyilatkozása lehetetlenné válik, más megfe'eló szabályozás hiányában ugyancsak a többség szerinti határozás általános parlamenti elvének alkalmazásával vissza lehet nyúlni a házszabályok eredeti megalkotásánál érvényre jutott authochton joghoz, ennek alapján a házszabály módosításának alaki rendjét és módozatait a házszabályok rendelkezéseitől eltérőleg, a szükségnek és czélszerüségnek megfelelően, szabad elhatározással lehet megállapítani. Ez lényegileg az illustris szerző jogi deduetioinak eredménye. Részünkről e helyen nem szólunk hozzá a kérdés érdeméhez. Csak fel akartuk hívni a közfigyelmet a nagy jogi tudással irt s a kérdést uj szempontból megvilágító tanulmányra. — A budapesti ügyvédi kamara deczember 9-én megtartott értekezletén dr, Wiltmann Ernő tartott előadást «ujabb irányok a magánjogi törvények értelmezése körül» czimmel. Az előadó nagyérdekü szemlét tartott a magánjog fejlődésének menete fölött általában, s a világtörténet fáklyafénye mellett világította meg azt a filozófiai tételt, hogy a jogszabályok rendszeres jogsértésekből nőnek ki. E szemle során a hazai jogfejlődéssel bővebben foglalkozott, s a legújabb hazai birói gyakorlat egyes 6*