Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - Norvég büntetőjog

SZEMLE. t.-cz. ii. §-ának rendelkezése alá esik, mert azok sem a vezénylet, sem a belszervezet körébe nem tartozván — szabályozásuk nem tekinthető felségjognak, hanem a törvényhozás feladatai közzé tartozik. Ez Rohonyi végső következtetése s egyszersmind az utolsó szó, a mely e vitában ez ideig elhangzott, mert dr. Jás\i Viktor arra már nem válaszolt. — Biró és ügyvéd. A budapesti ügyvédi körben érdekes felolvasást tartott dr. Nagy De^ső a biró és ügyvéd közötti viszonyról. Törvénykezésünkben — úgymond a fölolvasó — a szóbeliségnek az egész vonalon való teljes meghonosításától már alig választ el valami. Biró és ügyvéd között közvetlen érintkezés a fórumon ma már mindennap ezrével fordul elő, a mi szükségessé teszi azt, hogy a biró és ügyvéd közötti viszonynak szerfölött kényes kérdése tiszíáztassék és az igazságszolgáltatásnak e két szerve között az igazságszolgáltatás egészséges fejlődésére a helyes ut megtaláltassák. Utal az előadó az angol igazságügyi szervezetre, mely a maga sajátosságában egyedül mutatja fel az egészséges fejlődés képét. A gyakorlati pályán működő fiatal angol jogász először ügyvéd, s csak hosszabb idő után, mikor már idősebb kort ért el, lehet bíróvá, kellő judiciummal és nyugodt kedélylyel s hosszabb gyakorlati pályán szerzett egyéni tekintélyével is. Az ügyvéd szerepe az aktivitás, a harcz, a küzdés; a biróé a passzív szemlélődés, az előtte lefolyó harcztól érintetlen, nyugodt kedély. Rátér ezután az előadó az ügyvéd szerepére és kötelességére a szóbeli tárgyaláson, a melynek alapja az, hogy az ügyvéd az ügyet, melyet véd, ugy ténybelileg, mint jogi vonatkozásaiban teljesen ismerje. A tudás mindig imponál s ebben keresse erejét. Igyekezzék rövid lenni és mindvégig érdekes. Végül foglalkozik a biró és ügyvéd közötti társadalmi viszonynyal is, a melyben a két állás egymáshoz való hivatalos viszonyának teljesen el kell tűnnie., valaminthogy a társadalmi téren való pajtáskodást és viszályt, mely egyes biró és ügyvéd között fönnforoghat, nem szabad a tárgyaló terembe bevinni, a hol tógát kellene ölteni mindannyioknak, jeléül annak, hogy ezen a helyen levetették a hétköznapi embert. Épen az egyik legnagyobb baj uj törvénykezésünkben, mint társadalmi életünkben, különösen kisebb vidéki helyeken, hogy a társadalmi élet kisebbnagyobb bajait, viszályait és barátságos és ellenséges érzelmeit beviszik a tárgyaló terembe és viszont egy-egy kedvezőtlen ítéletet vagy erősebb felebbezést kivisznek a társadalmi életbe, a mi tarthatatlanná teszi a helyzetet itt is ott is s kárát a jogkereső közönség vallja. Már külsőleg is ugy kellene berendezni a tárgyalást az egyes bíróságoknál is, hogy az bizonyos nagyobb ünnepséggel történjék, a mi feledteti a magánérzelmeket. A helyes viszony kifejlődését elősegíti a birói és az ügyvédi kar gyakorlati tanulásának és minősítésének egységesítése és az angol rendszer felé való fejlesztése, mely a fiatalabb nemzedéket az ügyvédi pályán neveli s a birói kart ennek kiválóságaiból ujonczozza.