Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. IV. Fejezet. A kísérlet. (Btk. 65-68. §§.) 9. r.

56 IRODALOM. ment. A gyakorlatban elfogadott értelmezés a 92. §. analógiájára hivatkozik; de helytelenül, mert a 66. és 92. §ok nem függnek össze; sőt az általános interpretationalis szabálynál fogva: «ubi voluit dixit, ubi non dixit, noluit» a 92. §. épen az uralkodó nézet ellen szólt. Hozzájárult, hogy a vádlottnak kedvezőtlen értelmet a törvénybe per analógiám belevinni nem szabad. A törvénynek nézetem szerint megengedhetetlen ezt az értelmezését enyhíti az. hogy az uralkodó nézet a 92. §-nak a 66. §. 2-ik bekezdése esetében alkalmazását megengedi.* Vitássá vált ellenben az. vajon a 92. §. a 06. §. j-ik bekezdésének esetében alkalmazható-e? a gyakorlat hosszabb ideig az enyhébb felfogást követte.** A 78. sz. Dtv. azonban a törvény helyesebb értelmezésével a kérdést a 92. §. alkalmazhatóságát kizáró értelemben döntötte el. Dr. Heil Faus^tin. IRODALOM. Csemegi Károly müvei. Csemegi Károly müveinek két kötete mult hónapban megjelenvén, az összes napilapok és folyóiratok foglalkoztak a nagyértékü munkával és mindnyájan elismerték a mü nagy irodalmi jelentőségét. A Pester I loyd többek között azt írja: «A felejthetetlen jogász és törvényhozó e kiválóan értékes müveire még vissza fogunk térni. Most csak azt jegyezzük meg, hogy Csemegi nemeslelkü özvegye az egész országot hálára kötelezte azzal, hogy e műnek kiadását lehetségessé tette és hogy Edvi Illés Káról/ és Gyomai Zsigmond, kik közzül az előbbi az első kötethez Csemegi kitűnően sikerült életrajzát is mellékelte, nem épen könnyű munkájuknak nagy szakismerettel és finom tapintattal feleltek meg». A Magyar Nemzet tartalmas hosszabb kritikájából kiemeljük a követ kezőket: «A szétszórt s már-már veszendőbe menő tudományos anyagot mentette meg még idején a hazai tudományosság számára a két kötélben Illés Károly és Gyomai Zsigmond. A gyűjtemény, mint ők maguk vallják az előszóban, ezzel még nem teljes. A kiadás terjedelme korlátozva volt s igy csak a legfontosabbakat vehették fel; azonban az egész igy is teljes képét adja nemcsak Csemegi Károly hatalmas tudásának, hanem tudományos rendszerének is, mely alapjává lett mai büntetőjogunknak. A mellett tisztán jelenik meg e könyvben Csemegi, az államjogász is. Mert az államjog területén is kiemelkedő nagyság volt, a közpályán hü követője Deák Ferencznek s nem egyszer — mint például a fiumei kérdés rendezésénél is — döntő jogi tanácsadója az Andrássy-kormánynak is». * V. ö. C. 189? nov. 2j., 1895 nov. 28. BJT. 28. k. 49. I.; és u. o. 31. k. 556. I. * V. ö. 1886 febr. 24. és nov. 16., 1894 nov. 2., 1896 febr. 12. —• U. o. 12. k. 28.