Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 7. szám - Vádlói szellem és ügyészi obiectivitás

vv_/1 WBLLEM ÉS ÜGYÉSZI OBIECTIVITÁS. 407 A birói Ítélet ennélfogva az emberileg megállapítható valóságot tartalmazza. Minden ítélet arrogálja magának ezt a bebizonyitott valóságot. Midőn tehát az elsőbírói itélet meghozatott: a vádló peres fél küzdelme, mely az alapos gyanúnak valósággá való nyilvánítására tör: véget ér. Itt már annak a megbirálása a czél, hogy az elsőbirói itélet bir-e a legteljesebb tárgyilagossággal? így a peres felek: a közvádló és a közvédő vitája a felebbviteli tárgyalás során a körül forog: hogy bir-e az elsőbirói itélet az obiectivitás teljességével. S kereseti kérelmük az elsőbirói itélet obiectivitásának jóváhagyására avagy egy uj, több obiectivitással biró ítélettel való helyettesítésére irányul. A mint a vádlott perorvoslata az elsőbirói itélet ellen és nem a vád ellen irányul, ugy a közvádló perorvoslata, avagy a bűnösséget megállapító itélet helybenhagyására irányuló kérelme már nem a vádlott, de az itélet ellen érvényesittetik. így a kir. főügyész vádló tevékenysége eltörpül az obiectivitásra való törekvése mellett. Következménye ennek, hogy a vádelejtés helyébe a felebbvitel során a felmentés inditványozása lép. A kir. ügyész — a kinek a tevékenységében az elsőfokú fórum előtt a vádlás kötelessége praevaleál — abban az esetben, ha a tényállás obiectiv mérlegelése mellett arról győződik meg, hogy a vádlott nem bűnös: nem indítványozhatja felmentését, hanem a vádat kell elejtenie. A kir. főügyész ellenben felmentést indítványoz: oly ítéletet kér, a mely a teljes tárgyilagossággal enunciálja, hogy a vádlott nem bűnös a tettben, mely miatt elitéltetett az első fórumon. A kir. ügyész obiectivitása nem mehet annyira, hogy a vádlott rehabilitálását kérje attól a vádtól, melyet ő maga emelt. De a kir. főügyész kérheti, hogy a vádlottat a kir. Ítélőtábla az elsőbirói itélet bűnösség megállapítása alól rehabilitálja. A másodfokon tehát az obiectivitás praevaleál a vádlói szellem felett.