Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 6. szám - A cultúr-államok választási rendszerei. 4. [r.]

A CULTU R-ÁLLAMOK VÁLASZTÁSI RENDSZEREI. 359 tést kaptak. Végül azokat, a kik az államtól valamilyen engedélyt kaptak, vagy azzal valamilyen munkaszerződési viszonyba léptek. A képviselők, ép ugy mint a szenátorok, se fizetést, se napidijat nem kapnak, egyedül az az előnyük van, hogy a hajókon és vasutakon ingyen utazhatnak. A képviselőház ^08 tagból áll, a kiket titkos szavazás utján választanak. A képviselőknek működésük megkezdése előtt esküt kell tenniök, hogy az alkotmányt és a törvényeket lelkiismeretesen megtartják és minden erejüket a király és a haza javára forditják. A kik vonakodnak, hogy ezt az esküt letegyék, vagy elfogadható ok nélkül több mint két hónapig halogatják, képviselőségüket elvesztik. Az 189^-ik évi törvény tehát, mint kitűnt, majdnem megközelíti az általános szavazati jogot. Teljesen jóformán csak azért nem valósithatja meg, mivel Olaszországban még mind mai napig sok az irni, olvasni nem tudó. VIII. Svájca. Svájcz cantonjai a XVIII. század végéig két csoportra oszlottak: a városiakra és falusiakra. A városiak aristokratikus szervezetüek, a falusiak ellenben közvetetlen demokratiák voltak. Az u. n. «Landesgemeinde»-k gyakorolták a legfőbb politikai jogokat, melyekben minden politikailag nagykorú részt vehetett. Nevezetes, hogy ez a kor némely cantonban már a 14-ik vagy 16-ik életévvel kezdődött. Ily előzmények után nem csodálatos, hogy midőn 1848-ban az általános szavazati jog eszméje Európában diadalmasan haladt előre hóditó utján, Svájcz is az általános szavazati jog eszméjét fogadta el. Svájcz már a XIX. század harmadik évtizedében nagy átalakuláson ment keresztül. A cantonok régi alkotmányai egymás után reformálódtak, de maga a «Bund» még egyelőre megmaradt régies szervezetében. Ez persze igen nagy ellentét volt, ugy hogy természetesnek kell tartani a reformpárt törekvését, mely a «Bund»-nak is modern alkotmányt akart