Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 5. szám - A magyar magánjog kézikönyve. Irta: dr. Raffay Ferencz. Eperjes. Sziklai Henrik kiadása.) 8-rét. XIV-762 o. [könyvismertetés]

SZEMLE. 311 sára, de legalább is kérdéses, vajon ez a megállapítás visszaható erővel birhatna-e. Mindezekben a kérdésekben nemcsak a mi bíróságaink lesznek hivatva ítéletet mondani, hanem a berni nemzetközi egyezményt megkötött mind a tiz állam bírósága fog ítélni, mert hiszen a károsult keresetével nemcsak a károsító, hanem az első és utolsó vasút ellen is fordulhat (b. e. 27. czikk) és a magyar államvasút a b. e. 47. és 48. czikkei értelmében kétségtelenül viss^keresetileg felelős azokkal a vasutakkal szemben, melyek a kártérítést az itt történt késedelem vagy sérülés miatt bírói ítélet következtében kifizették. Végül még a vasútnak az üzletszabályzat 6. §-ában foglalt szállítási kényszerére kell utalnunk. Midőn a vasút a szállítmányok felvételét a kritikus időben beszüntette, ezért ugyancsak abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha a sztrájk erőhatalomnak tekintendő. íme csak futólagos pillantást vetettünk e néhány napi sztrájk következményeire és látjuk, a büntető és polgári igazságszolgáltatás egész gépezetét fogja mozgásba helyezni, míg a jogrend valahogy helyreáll. —nn— — Igazságos jog. A Magyar Tudományos Akadémia második osztályának folyó hó 11-én Kaui\ Gyula elnöklésével tartott, ülésén dr. Kun\ Jenő levelező tag tartott székfoglalási előadást A\ igazságos jog czimü hosszabb tanulmányával. Szerző munkáját terjedelme miatt csupán részletben ismertette. Bevezetésül azt a régi, de a mai napig sikeresen meg nem oldott kérdést vetette föl, hogy mi az igazságosság és mi a jog ? Ezt a kérdést különösen aktuálissá teszi az észjog tekintélyének megcsappanása. Ezután az igazságosság lélektani hatását fejtegette és iparkodott megállapítani az igazságosság fogalmát eszmei tartalom szempontjából. Régebben általános volt az a vélemény, hogy az igazságosság és a jog azonos, egymást teljesen fedő fogalmak; ma azonban igen kevesen vannak ezen a véleményen. Ismertette Arisztotelésznek az igazságosságról szóló, ma már teljesen elavult fölfogását, és azt bizonyította, hogy az igazságosság teljesen egy és azonos a jogban és a jogon kivül. Miután megállapította az igazságosság helyét és szerepét a tételes jogban, a tételes jogszabályok legkülönbözőbb elemeit határozta meg számos, a hétköznapi életből vett concrét példával. Fejtegetéseiben oda concludált, hogy a jogszabályokban logikai, érzelmi és társadalmi, vagy közköveteléseknek mondható elemek vannak. Ez elemek természetét és szerepét aztán a védőkötelezettség, közteherviselés, választójogot és a cánoni házasság köréből vett példákkal magyarázta. A birtok s a büntető jogszabályok elemzése egészen hasonló eredményekre vezet. A büntetőjogból a boszut az igazságosság küszöbölte ki. A büntetőjog első formájában talio, megtorlás volt, a szemet szemért, fogat fogért elv alapján. Példákat a talio megvitatására Hammu rabbi törvénykönyvéből idézett. Végül az igazságosságot a nemzetközi jog keretében vette vizsgálat alá. Fejtegetésének veleje az, hogy minden jogsza-