Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 5. szám - A magyar magánjog kézikönyve. Irta: dr. Raffay Ferencz. Eperjes. Sziklai Henrik kiadása.) 8-rét. XIV-762 o. [könyvismertetés]

SZEMLE. 309 kai szerződés az irányadó, ugy hogy a király közszerzeményi jogtól mentes vagyonával szabadon rendelkezhetett. — A Grünhut-féle Zeitschrift legújabb füzetében ár. Kiss Gé\a ismerteti az ági öröklés rendszerét a magyar polgári törvénykönyv tervezetében. Párhuzamot von a német öröklési jog és az ági öröklési rendszer között és rámutat utóbbinak hűbérjogi alapjaira. Majd tervezetünk és a német polgári törvénykönyv intézkedéseit tárgyalva példákkal mutatja ki ennek előnyeit és hátrányait, valamint azokat az elveket, melyeket a tervezet az ági öröklés korlátait megvonja. Végül rámutat a tervezet 1805., 1806. és 1812-ik §-ainak viszonyára, illetőleg ismerteti azt a hézagot, melyeta Jogállam 1902. évf. 648. lapján közölt czikkében is megjelölt és positiv javaslattal kitölteni kivánt. — A Deutsche Juristen^eitung-ban ár. Dorogi Ervin ismerteti a halálbüntetés rendszerét a magyar büntető törvénykönyvben. Örömmel látjuk, hogy munkatársaink hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar jog és jogfejlődés külföldön is megismerésre és elismerésre találjanak. — Magyar jogi lexicon. A Pallas kiadásában most jelent meg a ár. Márkus De^sö táblabíró szerkesztésével készülő magyar jogi lexicon V. kötete, a mely a kiutalványozás-perfüggőség czimszavak közötti anyagot tartalmazza. A ki tudja, mennyi fáradságot jelent az ily gyűjteményes munka szerkesztése, a divergens erők egyesítése és egységesítése, a munkabeosztás helyes aránya és a kidolgozás rendszeressége: csak teljes elismeréssel adózhatik a mü szerkesztőjének, a ki e\t a feladatot, igy tudta megoldani. Különösen kiemelendő, hogy a legújabb törvényhozás és törvényelőkészités müvei és igy különösen a polgári törvénykönyv és a polgári perrendtartás tervezetei mindenütt alapos feldolgozást nyertek. Az ez évben megjelenő utolsó kötet teljessé fogja tenni ezt a monumentális munkát, melyre még akkor lesz alkalmunk visszatérni. — A vasutasok sztrájkja. Az államvasút alkalmazottainak szerencsétlen véget ért sztrájkja a jogi kérdések egész özönét hozta felszínre. Büntetőjogi szempontból vád emelhető a btk. 171. és 172. §-a alapján büntetendő cselekményre való felhívás és hatóság elleni izgatás miatt. Érdekes kérdés, vajon a hivatali kötelesség megtagadásának büntette (481. §.) fennforog-e, illetőleg, hogy az államvasutak alkalmazottai közhivatalnokoknak tekintendők-e vagy nem. A 461. §-ra való vonatkozással a Curia 58. számú teljesülési döntvényében kimondta, hogy az állami kezelés alatt álló vasutaknál alkalmazott hivatalnokok és szolgák e minőségükben és szolgálati uton kezeikhez jutott pénznek vagy értéknek el sikkasztása által hivatali sikkasztást követnek el. Viszont ezzel ellentétben a közigazgatási bíróság 120/1898. és 1240/1899. k. számú ítéleteiben kimondta, hogy az államvasuti alkalmazottaknak községi adómentességre igényük nincs, mert állami tisztviselőknek nem tekinthetők. Végül még a vaspálya és a távírda megrongálása, mint küzveszélyü cselekmények büntetendők (434—442. §§.). Azokra a vasutasokra pedig, a kik az államvasutak tulaj-