Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 5. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. V. Fejezet. A részesség. (Btk. 69-74. §§.) 13. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. társaival egyetértve, a lopás elkövetése végett a faluba bement társaira a szöllök alatt várakozott s a lopott lónak biztonságba helyezése és értéke­sítése iránt intézkedett; 1882 szept. 4.1 ellentétben a másodbirósággal s helyesen, bűnsegédnek mondta azt, a ki társaival egyetértve, társait kocsi­ján a lopás színhelyére vitte, ott a kocsinál maradva, társaira várakozott, a lopott holmit átvette s hazaszállította, a hol az osztozkodás megtörtént. Az előbbi Ítéletben a m. k. Curia, nagyon helyesen, elvi éllel jelenti ki, hogy «a tettesség nem terjeszthető ki annyira, hegy az alá minden szc­vetségszerü segélynyújtás subsummáiható legyen», s hogy «társtettes csak az, a ki a bűntett elkövetése közben közvetetlenül tényleg akként műkö­dik közre, hogy közreműködésével a bűntett létrejöttének egyik lényeges tényezőjét képezi». Ez a képzelhető legjobb czáfolata a btkv 336. §. 6. pontjában elfoglalt annak az álláspontnak, hogy a socius ex compacto eo ipso társtettes; 1882 jan. 10.2 szerint segéd a cseléd, a ki a tolvajok­kal egyetértve, a tolvajok okozta zajra felébredt gazdáját azzal nyugtatta meg, hogy a borjú szabadult ki az ólból; 1883 okt. 26. ^ segéd, a ki meg­előző egyetértés mellett csak a már ellopott dolgok elszállításánál műkö­dik közre, habár a zsákmányban ő is részesül; 1883 febr. 28.4 segéd, a ki a pásztorokkal beszélgetésbe bocsátkozott, hogy figyelmöket társaitól elterelje, s a kedvező pillanatban jelt adott társainak; 1888 ápr. 19.5 segéd, a ki megelőző megállapodáshoz képest a kertjébe áthajigált fát átvette; 1889 márcz. 12.0 segéd, a ki a tolvajoknak a pinczét megmutatta; 1889 jul. 23.,7 a ki testével a tolvajt a netalán arra menők szeme előtt eltakarja — az u. n. falazás —; ugyanígy 1896 jun. 14.8 e) Magánokirathamisitásnál 1882. 8815. sz.9 segéd, a ki a hamis okira­tot mint tanú aláírja. f) Magzatelhajtásnál 1887 máj. 26.10 segéd, a ki az anya kérelmére alkalmas szert s használati utasítást adott. g) Rablás. — Szándékos emberöléssel párosult rablás esetében segéd, a ki az udvaron őrt állott s az ölés után a tárgyaknak a megöltek laká­sáról elvitelében közreműködött, 1882 febr. 8. ;ir helytelen minősítés azért, mert a tárgyaknak a megöltek lakásáról elvitele az elvételben, tehát a rablás egyik tényálladéki cselekményében való közreműködést; tényálla­déki cselekményben való közreműködés pedig nem bünsegély, hanem társtettesség. h) Személyes szabadság megsértése — 321. §. — esetében segéd, a ki szánjával a helyszínére jött, hogy társai azon a leányt elvihessék, 1898 jan. 5.12 i) Testi sértés. 1882 május 23.^ bünsegély — értelmi — az ellen, a 1 U. o. 5. k. 15. 1. — 2 U. o. 5. k. j5v I. — > U. o. 7. k. 21$. I. — 4 U. o. 8. k. 255. 1. — > U. o. 16. k. 212. !. — ó U. o. 18. k. 47. I. — 7 19. k. 60. 1. — 8 52. k. 14. 1. - 5 U. o. í, k. 568. 1. — 10 U. o. 15. k. JIO. I. — 11 U. o. 4. k. j8. 1. — 12 U. o. J9. k. 65. I. — '5 U. o. 4. k. 170. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom