Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 4. szám - A cultúr-államok választási rendszerei. 2. [r.]

2l8 MAGYAR JOGÁSZEGYLET. Dr. Márkus D:~sö igen helyesen foglalkozott a javaslat közjogi oldalával, s az általa indítványozott és különösen Horvátországgal való viszonyunkat illető amendement-k a javaslatban feltétlenül keresztülviendők. Helyesen mutatott rá Márkus arra is, hogy a munkás törvénytelen gyermekeit, a baleset után született gyermekeit és a baleset után kötött házasság utján feleségévé lett nőt a biztosításból k'rekeszteni. ellenkeznék annak humanitárius czéljával; s csatlakozunk ahhoz a kívánságához, hogy a javaslat ez értelemben módosíttassák. A szónokok e második csoportja magáévá tette Baumgarlennek azt az álláspontját, mely szerint helytelen a javaslatnak a kártalanítást a munkás részegsége esetén redukáló intézkedése. Jelesül Poór érvelt igen erőteljesen a javaslat ez álláspontja ellen. Helyesen utalt e pontnál Márkus arra. hogy következetlenség az államtól egyik oldalon fiscalitási szempontokból telhetőleg favorizálni a szeszfogyasztást, másik oldalon pedig büntetni azt a munkást, a ki az állam részéről tett kísértésnek enged. Csatlakozott Márkus az előadónak ahhoz az indítványához is, hogy a kisipar a biztosítás körébe bevonassék. Meg kell végül állapodnunk még egy pillanatig annál a tökéletességgel határos, páratlanul magas színvonalú resumé-nél, melylyel a vitát S\tercnyi József miniszteri tanácsos berekesztette. Feltétlen ura javaslata óriási előmunkálati anyagának; tökéletesen hatalmában tartja az egész vita materialéját; biztos dialektikával zúzza porrá a mindenben helyt nem álló kritikát, viszont teljes lojalitással és irigylésre méltó tárgyilagossággal ismeri be saját szülöttének gyengéit és hibáit, s biztos szemmel válogatja ki az ajánlott számos orvosszerek legczélravezetőbbjét: előadása vonzó, élénk, szines, a figyelmet lebilincselő és fogva tartó, a mellett egyszerű, tárgyilagos és elementárisán meggyőző erejű. Az ő estéje a Jogászegylet nagy estéi sorába került, és mély nyomot hagyott közönsége lelkében. Dr. Katona Mór, ki az ez évi február 6-án megtartott ülésen szerepelt felolvasóként, nem nyújtott többet, mint a mit előadása czimeként megjelölt: kritikai megjegyzéseket a polg. tkv. tervezete kötelmi jogának egyes intézkedéseire. Foglalkozott azzal a jelentőségét százszorosan meghaladólag már megvitatott kérdéssel, van-e szükség általános kötelmi-jogi szabályokra, vagy nincs. Kifogásolta, hogy a Tervezetben nincs korhatár a korlátolt cselekvőképesség tekintetében. Helytelenítette a szerződés alakszerűségeire nézve a Tervezet által felállított azt a szabályt, hogy kétség esetén a felek által megszabott forma csak bizonyíték előállítása végett megszabottnak tekintendő. Állást foglalt az ellen, hogy a kötbér kikötéséhez a Tervezet írásbeli formát kíván meg. Végül annak kimondását posztulálta, hogy a kötbér kikötése hatálytalan, ha az alapügylet hatálytalan. Katona ez állásfoglalásai közül kettőre kivánunk észrevételt tenni. Az első az, mely a szerződés alakszerűségeire vonatkozik. Ez az intéz-