Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 4. szám - Rágalmazás és becsületsértés. Adalékok a büntető novellához

192 ZSITVAY LEÓ A mi Btk.-ünk egyrészt a tényállítással, másrészt a gyalázó kifejezéssel az egyéni integritásnak ezt az oldalát kifejezetten nem öleli fel, és igy van némi ok arra, hogy ez pótoltassék, a minthogy a németb. Btk. 187. §-a is — a többi szakaszaival ugyanabban a helyzetben lévén, mint mi, — ezt meg is tette. A novellatervezet ezt a hiányt csakugyan pótlandónak találta és a 2^8. §-hoz második bekezdésként a következő szöveget csatolta: «Ugyanazon büntetéssel büntetendő az is, a ki másról a fenn meghatározott módon tudva oly valótlan tényt állit, mely hitele megingatására alkalmas». Ez a szöveg mindenekelőtt érinti a\ állítás módját, melyről már előzőleg előadtam kifogásaimat. Ezúttal ezeket csak megerősíthetem azzal az érveléssel, hogy a hitelképességre vonatkozó állitások és közlések nyilvánossága lényegében a hatást alig alterálják. Egy tapasztalt ügynöknek egy-egy informáló levele a pénzintézet főnökéhez, egy-egy ravasz besúgás a versenyző vállalatról stb. több és biztosabb kárt tesz, mint két-három indifferens, vagy hozzá nem értő ember előtti nyílt kijelentés. A tervezett szöveg továbbá felvette itt azt az elemet, hogy lettesnek tudva, vagyis tudatosan valótleint kell állítani, és ezzel lényegesen kivált a 2^8. §. kellékeinek keretéből. Csemegi az indokolásban megelőzőleg fejti ki, hogy ezt az elvet a rágalmazás meghatározásánál miért mellőzte. Ezt csak helyeselni lehet, mert a mi törvényünk abból indul ki a becsület elleni delictu mok megállapításánál, hogy a tárgyi és nem az alanyi részre fekteti a súlyt. A rágalmazó állítás vagy gyalázó kifejezés eredménye mindig ugyanaz a sértettre nézve, akár tudva mond hamisat, akár czélzatosan hozta létre az eredményt, akár csak felületességből vagy épen tévedésből; és én azt hiszem a becsület sikeres oltalma érdekében ehhez szívósan ragaszkodnunk is kell. Ezzel az uj elemmel tulajdonképen nem is védjük meg jobban azt a javat, melynek védelmére szántuk, mert hiszen a 2$8. és 261. §§. eddigi keretében szélesebb alapon birja ezt a védelmet, melylyel szemben ez az uj elem szükebbitést jelent, sőt az