Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 2. szám - A kereskedelmi bíráskodás Franciaországban

KÜLFÖLDI JOGÉLET. A kereskedelmi bíráskodás szétválasztása a polgári bíráskodástól Francziaországban már régibb keletű. Az 1808-ban életbeléptetett Code de commerce által létesített kereskedelmi bíróságokat megelőzték, mint kereskedelmi szakbiróságok: i. Conservateurs de főire (vásári bíróságok), 2. juge et consuls (czéhbiróságok) és ^. az admiralitási bíróságok (tengeri ügyek bíróságai). A ma működő franczia kereskedelmi biróságok alapját a Code de commerce vetette meg, de ennek intézkedéseit a változó viszonyok szerint több törvény és rendelet lényegesen módositották, kiegé?zitették, melyek közt említendők: az 1858 május 28., 1840 márczius 3., 185ó július 17., J8Ó2 május 3., 1867 július 22., 1871 decz. 21., 1876 decz. 5., 1883 decz. 8., 1889 július 18. és 1894 június 7-iki törvények és az 1872 január 22., 1889. augusztus 20-iki rendeletek (decret). I. A franczia kereskedelmi biróságok s\erve\ete és betöltési módja. Francziaországban szervezési rendelet állapítja meg a kereskedelmi törvényszékek számát és azokat a városokat, melyek kereskedelmük és iparuknál fogva ezekre megérettek. E biróságok területe elvben egybevág a polgári törvényszékek területével. Minden egyes kereskedelmi törvényszék áll egy elnökből, birákból és pótbirákból. A birák száma az elnökön kívül legalább kettő, egyébként változó. A párisi kereskedelmi bíróság az 1889 aug. 20-iki rendelet értelmében 2 elnökből, 21 tiszteleti bíróból (juges tituiaires és 21 pótbiróból (juges suppléants) áll. Ugy az elnöki, mint az összes birói tisztségek betöltése választás, nem pedig kinevezés utján történik. A franczia kereskedő elem már rég elérte az értelmi érettség ama íokát, hogy méltó legyen biró lenni s biráit saját kebeléből megválasztani. Ehhez képest Francziaországban olykép létesültek a külön- kereskedelmi szakbiróságok, hogy a birák a kereskedők kö\ül a kereskedők által választassanak. Tipikus alakja ez a kereskedelmi bíróságoknak. Történik pedig a választás a választók gyűlésében, mely gyűlés oly kereskedőkből alakul meg, a kiket becsületességük (probité), rendszeretetük ^esprit d'ordre) és gazdálkodásuk (économie) erre mintegy praedestinál. Az 1883 deczember 8-iki törvény 1. §-a sorolja fel részletesen, kik a választók, 2. §-a állapítja meg a kizáró okokat. A nők, a kik a megjelölt hivatásuk valamelyik ágát betöltik, szintén szerepelnek a választók jegyzékén, de nem választhatók. A választók jegyzékét a polgármester igazítja ki évenként szeptember hónap első felében s azután elküldi a kerületi főnök (préfet) kezeihez, a ki egy a kerület (megye) összes választóinak névsorát tartalmazó jegyzéket (iiste genérale) a kereskedelmi törvényszékhez, egy az egyes kantonok választóinak névsorát tartalmazó jegyzéket (liste spéciale) az egyes békebíróságokhoz küld kifüggesztés végett. A választói joggal biró egyének a jegyzékbe felvettek ellen felszólalhatnak. A felszólamlások felett a béke-