Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 2. szám - Az angol bírósági határosatok hivatalos gyűjtése

1 22 KÜLFÖLDI JOGÉLET. közli a határozatban felhívott esetleges korábbi más vonatkozó határozat szövegét, ha az hiányosan vagy hibásan vagy egyáltalán nem tétetett eddig közzé. A határozat meghozatala és közzététele közti átlagos időtartam két hónap. Az első kefelevonatot ugy a reporter-nek, mint az editor-nak, mind pedig a bírónak vagy a bíróság minden tagjának megküldik; a második kefelevonatot csak az editor nézi át. Külföldiek jogállása Törökországban. Mig általában az egyes államok souverainitásukból kifolyólag igényt tartanak arra, hogy az ott uralkodó jognak bizonyos kivételekkel mindenki, a ki az állam területén tartózkodik, alá legyen vetve, addig Törökországban nem ez a territoriá'is jogelv, hanem a partikuláris jog elve uralkodik. Az úgynevezett kapitulációk biztosítják a külföldiek e külön jogállását és egyúttal a külföld befolyását is a török államéletre; mely kapitulácziók legfontosabbja az 155^. évi, a melyet Törökország Francziaországgal kötött és a melyet mintául vettek a többi európai államok a maguk hason'ó szerződése megkötésénél. Ez első kapituláczión alapul az idegenek külön jogainak két nevezetes jogforrása a legújabb korból. Az első a TJ/i^í'ma/-törvény (Hatti-Sherif) 1839-ből, a másik a Hatli-Humajun 1856-ból. Maga az autochton török jog egybe van forrva az izlammal. Forrásai a Korán, a szunna (hagyomány), a négy első kalifa határozatai és a nagy imámok fennmaradt ítéletei. A török polgári és büntető codex az Ibrahim Halebi seik által 1849-ben összeszedett jogi határozatok gyűjteménye. A kapitulácziók nyomán fejlődő t ki a világi bíráskodás, s ezen kívül áll a konzuli bíráskodás, mely még az 1535-iki kapituláczió rendelkezésein alapul. A vallási bíráskodás feje a Seik-ul-Izlám. A vallási bíráskodás egy mufti vagy kadi elnöklése mellett ítélkezik minden mohamedán vallási kérdés, valamint a mohamedán család- és örökjogba tartozó jogvita fölött. A legfőbb ítélőszék a sztambuli főbiróság. A világi bíróságok 1847 ota állanak fenn s legfőbb fejük az igazságügyminiszter; polgári, büntető és kereskedelmi törvényszékekre oszlanak és ugy ottománoknak egymás közt, mint ottománok és idegenek közt felmerült perekben ítélkeznek. A külföldiek Törökországban a saját hazájuk törvényei alatt állnak, és a konzuli bíróságok ítélkezése alá tartoznak. Külföldlek és ottománok közti perekben a török bíróságok az illetékes követségi, illetőleg konzulátusi dragomán ellenőrzése mellett ítélkeznek. Csak a török semmitőszék nem ismeri el a dragomán jelenléti jogát, s ezért viszont a hatalmak a török semmitőszéket nem ismerik el. Ezenkívül ingatlanokra vonatkozó ügyekben sem interveniál a dragomán, mert a hatalmak az ingatlanok